Tíz reklámot mutattak több mint 500 amerikai fogyasztónak, akiknek meg kellett találniuk az egyetlen, mesterséges intelligenciával készített hirdetést. Mindössze 17 százalék választott helyesen, miközben az eredmények szerint a fogyasztóknak egyre fontosabb lehet a reklám relevanciája és hasznossága annál, hogy pontosan ki készítette.
A COOL Company szeptember 17-én közölte AI Ad Debate kutatásának első eredményeit. A vállalat több mint 500 amerikai fogyasztónak tíz különböző reklámot mutatott, amelyek közül egyet a saját COOL AI rendszerével készítettek. A résztvevők 83 százaléka nem tudta helyesen azonosítani a mesterséges intelligencia által létrehozott kreatívot. Ez elsősorban azt mutatja, mennyire nehézzé vált pusztán a megjelenés alapján különbséget tenni emberi és gépi reklámkészítés között.
A kutatás ennél érdekesebb eredményt is hozott a vállalkozások számára. A válaszadók 73 százaléka azt mondta, hogy számára a reklám relevanciája fontosabb annál, hogy ember vagy mesterséges intelligencia készítette-e. Nyolcvan százalék informatívabb, 72 százalék pedig kevésbé ismétlődő reklámokat szeretne látni. A technológia önmagában tehát nem feltétlenül az, amit a közönség értékel: sokkal inkább az számíthat, hogy a hirdetés valóban ad-e számára valamilyen használható információt.
Érdekes különbség jelent meg a fogyasztók önbizalma és tényleges teljesítménye között is. A résztvevők fele a teszt előtt biztos volt abban, hogy felismeri a mesterséges intelligenciával készített reklámot, miközben a végén csak 17 százalék találta el. A válaszadók 74 százaléka szerint az ilyen reklámok már most megkülönböztethetetlenek az ember által készítettektől, vagy egy éven belül azzá válhatnak. A márkabizalomnál viszont már vegyesebb lett a kép: 40 százalék kevesebbet bízna egy márkában, ha tudná, hogy a reklámja mesterséges intelligenciával készült, 40 százaléknál ez nem változtatna semmin, 20 százaléknál pedig növelné a bizalmat.
Olvasd el: Közel 30 év CRM-tudására épül a Salesforce új mesterséges intelligenciája
Ha a vásárló már nem tudja megkülönböztetni az emberi és a gépi reklámot, akkor hamarosan kizárólag az dönt majd, melyik üzenet hasznosabb számára?
A kkv-knak ebből nem azt érdemes levonniuk, hogy mostantól minden kreatív munkát rá lehet bízni a mesterséges intelligenciára. Sokkal fontosabb tanulság, hogy a technológia önmagában egyre kevésbé jelent különlegességet. Ha két hirdetés vizuálisan hasonló szintre jut, akkor a valódi termékelőny, az ajánlat, a célzás, a hitelesség és az ügyfél számára releváns információ kerülhet még inkább előtérbe. Egy kisebb vállalkozás számára éppen ezért a mesterséges intelligencia legnagyobb értéke a gyorsabb tesztelés és több kreatív változat elkészítése lehet, nem pedig az emberi stratégia teljes kiváltása.
Más kutatások ráadásul jóval óvatosabb fogyasztói képet mutatnak. A Harris Poll, a 4As és az Infillion korábbi globális vizsgálatában a megkérdezettek 78 százaléka szerint a mesterséges intelligencia használata kevésbé autentikussá teheti a reklámokat, 73 százalék kevésbé bízna egy olyan hirdetésben, amelyről azt feltételezi, hogy mesterséges intelligencia készítette, 63 százalék pedig kisebb vásárlási hajlandóságról számolt be. A két kutatás nem ugyanazt mérte, ezért eredményeik nem mondanak ellent közvetlenül egymásnak: attól, hogy az emberek nehezen ismerik fel az MI-tartalmat, még nem következik, hogy pozitívabban is viszonyulnak hozzá.
A COOL Company eredményeit azért is érdemes megfelelő keretek között kezelni, mert maga a kutatás készítője mesterséges intelligencia alapú hirdetéstechnológiai szolgáltató. A több mint 500 fős amerikai vizsgálat érdekes fogyasztói teszt, de nem kampányteljesítményt mért: nem bizonyítja, hogy a mesterséges intelligenciával készített reklám több kattintást, vásárlást vagy bevételt hozna. A kkv-k számára ezért a valódi kérdés nem az lehet, felismeri-e valaki a gépi kreatívot, hanem az, hogy a technológia segítségével készített reklám végül jobb üzleti eredményt és jobb ügyfélélményt teremt-e.
Olvasd el ezt is: Az MI-vásárlókra készíti fel a webáruházakat a PayU új rendszere
Források: The COOL Company, The Harris Poll, 4As
CS.SZ.
