Japán nemzeti stratégiává emelte a fizikai generatív mesterséges intelligencia fejlesztését, amelynek célja, hogy 2040-re robotok milliói segítsenek az idősellátásban, élelmiszeriparban, gyártásban és szolgáltatásokban.
Japán új ipari korszakra készül, ahol a generatív mesterséges intelligencia nemcsak szöveget vagy képet alkot, hanem robotok fizikai működését is segíti. A TechForge szakportál beszámolója szerint a japán kormány 2040-re 10 millió mesterséges intelligencia által támogatott robot bevezetését tűzte ki célul 18 iparágban. A stratégia középpontjában a munkaerőhiány áll, amelyet az elöregedő társadalom és a szigorú migrációs politika tovább erősít.
A japán METI és a NEDO a Noetra nevű vállalatot és az AIST nemzeti kutatólabort bízta meg egy fizikai generatív mesterséges intelligencia modell fejlesztésével. A TechForge szakportál szerint a cél egy olyan multimodális alapmodell, amely nyelvet, képet, videót és szenzoradatot együtt értelmez. Ez azért döntő különbség, mert egy robotnak nem elég utasításokat követnie. Értenie kell a szobát, a tárgyakat, az emberek mozgását és a helyzetek változását.
A fejlesztés mögött komoly ipari összefogás áll. A Noetra többségi tulajdonosai között a SoftBank, a NEC, a Sony Group és a Honda szerepel, miközben a Fujitsu és a Rakuten belépése is felmerült. Ez a névsor jól mutatja Japán gondolkodását. Nem egyetlen vállalat próbál világmodellt építeni, hanem olyan konzorcium jön létre, amely hardverrel, szenzorral, robotikával, adatfeldolgozással és ipari tapasztalattal együtt rendelkezik.
Olvasd el: A mesterséges intelligencia fenntartásához hatalmas hálózatok és központok szükségesek
Egyre közelebb a robotok bevezetése
A TechRadar Pro friss összefoglalója szerint a japán tervben kiemelt terület az idősellátás, az élelmiszergyártás, az italgyártás és az orvosi ellátás. Ezek mind olyan ágazatok, ahol a munkaerőhiány már ma is kézzelfogható. A fizikai generatív mesterséges intelligencia itt nem a dolgozók lecseréléséről szólhat elsődlegesen, hanem olyan feladatokról, amelyeket egyre nehezebb emberrel betölteni vagy amelyek veszélyesek, monotonok és nagy pontosságot igényelnek.
Magyarország számára Japán terve különösen érdekes, mert nálunk is jelen van a munkaerőhiány a gyártásban, logisztikában, egészségügyben és szolgáltatásokban. A hazai cégeknek nem holnap kell 10 millió robotban gondolkodniuk, de érdemes figyelniük arra, hogyan épül össze a robotika, szenzoradat és generatív mesterséges intelligencia. A jövő ipari versenyében nemcsak az számít majd, ki gyárt gyorsabban, hanem ki tud intelligensebb munkafolyamatot kialakítani.
Japán stratégiája azt jelzi, hogy a generatív mesterséges intelligencia következő nagy korszaka a fizikai világban is kibontakozhat. A szövegalkotó rendszerek után jöhetnek a környezetet értelmező, tanuló és feladatokat végző robotok. A siker azonban nem a nagy célkitűzésen, hanem a működő modelleken, jó adatokon, biztonságos bevezetésen és társadalmi elfogadáson múlik majd.
CS.SZ.
