Komoly egészségügyi problémákra lehet gyógyír a tangó
A tangó tánc számos előnyéről már korábban beszámoltunk. Arról azonban érdemes kiemelten szólni, hogy e mozgásforma azok számára is hasznos és élvezhető lehet, akik valamilyen egészségügyi gonddal küzdenek.
Sok olyan mozgásforma létezik, amely összehozza az embereket. A tangó is egyike ezeknek: hasonló érdeklődésű hölgyek és urak gyűlnek egybe egy-egy foglalkozáson, ahol önmagukat megmutathatják, magával ragadja őket a zene és a tánc szenvedélye. Ugyanazzal a céllal vannak ott az órán: hogy kellemes környezetben, hasonló emberekkel tanuljanak meg egy számukra érdekes táncot.
McKinley, Rabinovich, Pinniger ls Tesmijian tanulmánya azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az olyan emberek, akik Parkinson-kórral, látásromlással vagy depresszióval küzdenek, szintén profitálhatnak a tangóból.
A tangót azok is élvezik, akik más mozgásformát otthagytak
A kutatók felfedezték, hogy ezeknek az embereknek, akiket közös cél elé állítottak, javult a mozgása, mobilitása, képessége arra, hogy másokkal érintkezzenek, kapcsolatot teremtsenek és megértsék egymást, miközben egy új mozgásformát tanultak meg és csökkentették elszigeteltségüket.
Spiritualitás és éberség
A tangó tánc spirituális energiaáramlást és flow élményt idéz elő. A flow olyan állapot, amelyben az éppen végzett aktivitás nagyon élvezetes számunkra, újra és újra át szeretnénk élni azt.
A különféle betegségekkel küzdő emberek mindegyike erről az érzésről számolt be.
Azok az idősek, akik a gyakori elesés kockázatának voltak kitéve, azt mondták: „ha meghallom ezt a zenét, csak táncolni, táncolni, táncolni szeretnék!”.
Abba sem tudja hagyni, aki egyszer elkezdi
A Parkinson-kóros páciensek azt vallották, „más kezelések nem ragadnak magukkal igazán, nem tudom, miért. Nem fogják meg sem a testemet, sem a lelkemet. Olyan ez, mintha fűszerek nélkül étkeznénk. Valami hiányzik. Abbahagytam őket, kivéve a tangót, mert arról sosem hiányoznék!”
A depressziósok szintén a tangó tánc közérzetükre gyakorolt jó hatását hangsúlyozták: „azt kívánom, bárcsak egész nap táncolhatnék.”
A látásromlással diagnosztizált betegek pedig kiemelték: „ha a zene megszólal és elkezdek táncolni, nem akarok megállni – amikor táncolunk, nem betegek vagyunk, hanem átlagos emberek.”
A tangóban, mint tevékenységben gyakran kifejeződik a spiritualitás. A kutatók hozzáteszik, hogy e program keretein belül a páciensek nemcsak testükről gondoskodnak, hanem lelkükről is. Ezt hűen tükrözi az a megjegyzés, miszerint tánc közben ők is emberek és nem betegek…
B.A.
