2022. 06. 28. - 10:50
Mesterséges intelligencia sebészeti robot segít a vesekőműtéteknél
Vesekő-operációknál alkalmaznak mesterséges intelligencis-kompatibilis sebészeti robotot, hogy automatikusan hozzáférhessenek a vesékhez.
Az automatikus hozzáférés vesekőműtéteknél komoly segítséget jelent. Szakemberek a közelmúltban kezdtek alkalmazni egy mesterséges intelligencis-kompatibilis sebészeti robotot, amely biztosítja, hogy a vesékhez automatikusan hozzáférjenek.
Az ún. perkután nephrolithotomia (PCNL) egy minimálisan invazív, arany standard eljárás a nagy vesekövek eltávolítására.
A vese hátulsó bőrétől a veséhez való hozzáférés – melyet veseelérésnek neveznek -, döntő fontosságú, ám máig kihívást jelentő lépés a PCNL-ben.
A nem hatékonyan kialakított vesehozzáférés súlyos szövődményekhez vezethet, beleértve a súlyos vérzést, mellkasi és bélsérüléseket, vesemedence perforációt vagy akár szepszist. Ezért nem meglepő, hogy több éves képzés és gyakorlat szükséges az eljárás hatékony végrehajtásához.
A PCNL során két fő veseelérési módszert alkalmaznak: fluoroszkópos és ultrahangos irányítást fluoroszkópiával, vagy anélkül. Mindkét megközelítés hasonló posztoperatív eredményeket hoz, de tapasztalaton alapuló szakértelmet igényel.
Az automatikus hozzáférés vesekőműtéteknél komoly segítséget jelent
Számos új módszert és technológiát tesztelnek és használnak a klinikai gyakorlatban, hogy ezt áthidalják. Míg egyesek jobb képalkotó útmutatást kínálnak, mások pontos perkután hozzáférést biztosítanak.
Ennek ellenére a legtöbb technika még mindig kihívást jelent a kezdőknek. Ez arra ösztönözte a Kazumi Taguchi és Shuzo Hamamoto adjunktusok, valamint Takahiro Yasui professzor vezette kutatócsoportot - aki a Nagoya City University (NCU) Orvostudományi (Nephro-urology) Graduate School of Medicine School (Nephro-urology) egyetemi tanára volt -, hogy megkérdőjelezze, képesek-e jobb vezetésre a mesterséges intelligenciával hajtott roboteszközök a hagyományos ultrahangos irányításhoz képest.
Pontosabban, azt szerették volna megtudni: vajon a szingapúri NDR Medical Technology orvosi start-up fejlesztette, automatizált tűcélzás röntgensugárzással (ANT-X) nevű mesterséges intelligenciával hajtott eszköz jobb pontosságot kínál-e a perkután veseelérésben, automatizált tűpályával.
A kutatócsapat randomizált, egyszeresen vak, kontrollált vizsgálatot végzett, amelyben összehasonlította a robotizált fluoroszkópos irányítású (RAF) módszert az ultrahanggal vezérelt PCNL-lel.
A vizsgálat eredményeit 2022. június 13-án tették közzé a Journal of Urology folyóiratban.
„Ez volt az első humán vizsgálat, amelyben a RAF-ot a hagyományos ultrahangos vezérléssel hasonlították össze a PCNL alatti veseelérés érdekében, valamint ez volt az ANT-X első klinikai alkalmazása” – mondta el dr. Taguchi.
A vizsgálatot a Nagoya City University (NCU) kórházában végezték 2020 januárja és 2021 májusa között, 71 beteg bevonásával – 36 a RAF csoportban és 35 az ultrahangos csoportban vett részt.
A vizsgálat elsődleges eredménye az egyszeri szúrás sikere, másodlagos eredmény a kőmentesség (SFR), a szövődmények aránya, a veseelérés során mért paraméterek és a fluoroszkópia ideje volt.
Az egyszeri szúrás sikerességi aránya 34 és 50 százalék volt az ultrahangos és a RAF csoportban.
Az átlagos tűszúrások száma jelentősen kevesebb volt a RAF csoportban (1,82-szer), szemben az ultrahangos csoporttal (2,51-szer).
Az ultrahangos esetek 14,3 százalékában a rezidens beavatkozási nehézségek miatt nem tudott veseeléréshez jutni és sebészváltásra volt szükség.
Ezzel a problémával azonban egyik RAF-eset sem szembesült. A tűszúrás medián időtartama is szignifikánsan rövidebb volt a RAF-csoportban (5,5 perc vs. 8,0 perc). A többi másodlagos kimenetelben nem volt jelentős különbség. Ezek az eredmények azt mutatták, hogy a RAF irányítás alkalmazása 0,73-szorosára csökkentette a tűszúrások átlagos számát.
A PCNL során előforduló többszörös vese-hozzáférés közvetlenül kapcsolódik a posztoperatív szövődményekhez, beleértve a csökkent vesefunkciót. Ezért az alacsony tűszúrási gyakoriság és a rövidebb szúrási időtartam - amint azt az ANT-X mutatja - jobb hosszú távú eredményt biztosíthat a páciesnek számára.
Míg a tényleges PCNL-t mind a RAF-, mind az ultrahang-csoportban élők végezték, a vese hozzáférést egyetlen, kezdő sebész hozta létre a RAF-csoportban az ANT-X segítségével. Ez bizonyítja az új robotizált eszköz biztonságát és kényelmét, amely csökkentheti a sebészek képzési terhelését és több kórház számára lehetővé teheti PCNL eljárásokat.
„Az ANT-X leegyszerűsít egy összetett eljárást, például a PCNL-t, így több orvosnak is könnyebbé válik az eljárás végrehajtása, s ez több betegnek segíthet a folyamatban. Mivel itt mesterséges intelligencia működik, a robottechnológiával ez a technika megnyithatja az utat a hasonló intervenciós műtétek automatizálásához, ami lerövidítheti a beavatkozási időt, tehermentesítheti a vezető orvosok terheit és talán csökkenti a szövődmények előfordulását is” – mondta dr. Taguchi.
Ilyen ígéretes eredményekkel az ANT-X és más hasonló, robotizált platformok jelenthetik a perkután eljárások jövőjét az urológia terén és más orvosi területeken.
L.A.
