Vérből mutathatja ki a tüdőrákot a mesterséges intelligencia

A szakemberek 796 dániai, hollandiai és egyesült államokbeli személy vérmintáján alkalmazták a mesterséges intelligencia technológiát, és megállapították, hogy a DELFI nevet viselő megközelítés pontosan meg tudja különböztetni a tüdőrákos és a tüdőrák nélküli betegeket.

A DELFI kombinálta a klinikai kockázati tényezők elemzését, a fehérje-biomarkert és a számítógépes tomográfiás képalkotást, végeredményben pedig a különböző stádiumokban és altípusokban lévő rákos betegek 94 százalékát tudta felismerni. A felismerés a korábbi vagy kevésbé invazív I-II. stádiumú rákos megbetegedések 91 százalékát, és az előrehaladottabb, III-IV. stádiumú rákos megbetegedések 96 százalékát foglalta magában.

A DELFI technológia egy vérvizsgálat segítségével közvetett módon méri a sejtmagban lévő DNS-csomagolást azáltal, hogy a genom különböző régióiból a vérkeringésben lévő sejtmentes DNS méretét és mennyiségét elemzi. Amikor ugyanis a rákos sejtek elpusztulnak, akkor DNS-t bocsátanak ki a véráramba.

A tüdőrák felismerésében segíthet a mesterséges intelligencia

A DELFI gépi tanulással azonosítja a rák jelenlétét, amely a sejtmentes DNS-töredékek millióit vizsgálja abnormális mintázatok után kutatva. A megközelítés a sejtmentes DNS-ről "fragmentomnak" nevezett képet ad, és csak a genom alacsony lefedettségű szekvenálását igényli, ezáltal a technológia költséghatékonyan alkalmazható a szűrési környezetben.

Bár a tüdőrák a rákos halálozás leggyakoribb oka, ami évente közel 2 millió emberéletet követel, a betegség kockázatának kitett amerikaiak kevesebb mint 6 százaléka vesz részt az ajánlott alacsony dózisú komputertomográfiás szűrővizsgálatokon. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a DELFI-hez hasonló előrejelző módszerek több tízezer halálesetet előzhetnének meg.

Az alacsony szűrési hajlandóság oka részben az, hogy sokan aggódnak a pozitív hamis (false positive) képalkotási eredményeket produkáló eljárások negatív hatásaitól, de a sugárterhelés vagy az invazív eljárásokból eredő esetleges szövődményekkel kapcsolatos félelmek is jellemzőek.

"Egyértelmű, hogy sürgős, és egyelőre kielégítetlen klinikai igény van az alternatív, nem invazív megközelítések fejlesztésére a rákszűrés javítása érdekében, különösen a magas kockázatú egyéneknél, de végső soron az általános lakosság körében" - mondta Dimitrios Mathios vezető szerző.

V.V.