2025. 12. 29. - 08:20
Szinte laboratórium kerül a páciensre a mesterséges intelligencia-vezérelt eszközzel
Mesterséges intelligenciával működő, viselhető eszközzel álltak elő kutatók, amely az idősgondozásban valódi mérföldkőnek számít.
Mesterséges intelligencia-vezérelt, hordható eszköz fokozhatja a jövőben az idősek biztonságát.
Az Arizonai Egyetem Gutruf Laboratóriumának kutatói kifejlesztettek egy kényelmes, könnyen használható viselhető eszközt, amely mesterséges intelligenciát használ a törékenység finom figyelmeztető jeleinek észlelésére. A találmány komoly előrelépést jelent az idősgondozásban.
„A jelenlegi ellátási modell le van maradva. Manapság gyakran megvárjuk, hogy egy idős ember elessen vagy kórházi kezelést kapjon, mielőtt felmérnénk a páciens törékenységét. Szerettük volna a paradigmát a reaktívról a preventívre váltani” - mondta Philipp Gutruf, a biomedicinális mérnöki tanszék vezetője, egyben a tanulmány vezető szerzője.
Hogyan működik a mesterséges intelligencia-eszköz?
A kutatók a Nature Communications folyóiratban jelentették meg projekttanulmányukat, melyben egy puha hálós hüvelyt mutatnak be. Az eszköz az alsó comb körül viselhető, figyeli és elemzi a láb gyorsulását, szimmetriáját és a lépésváltozékonyságot. Olvasd el: Idősgondozó robotot fejlesztettek ki a japánok

Szinte laboratórium kerül a páciensre a mesterséges intelligencia-vezérelt eszközzel
Az eszköz lehetővé teszi az orvosok számára a korai beavatkozást, potenciálisan megelőzve a páciens esetében a költséges és veszélyes kimeneteleket – jegyezte meg Gutruf.
A forma és a funkció határozza meg a dizájnt
Philipp Gutruf az elmúlt hét évet az Ausztrál Egyetemen töltötte biomarkerek monitorozására szolgáló technológia fejlesztésével. Laboratóriuma 2025 májusában publikált egy tanulmányt ragasztómentes viselhető eszközről, amely a vízgőzt és a bőrgázokat is méri a stressz jeleinek nyomon követésére.
A technológiát adaptálva és bővítve, a nagyjából 5 centiméter széles, 3D-nyomtatott, apró érzékelőkkel bélelt hüvelyt „láthatatlanra” tervezték – mondta a szakember.
A hüvely egyszerre rögzíti és elemzi a viselő mozgását, s mesterséges intelligenciával készít elemzést.
Mivel az eszköz csak az eredményeket küldi, nem pedig a ténylegesen rögzített több száz órányi adatot, az átvitel 99 százalékkal csökken, így nagy sebességű internetre nincs szükség.
Az eredmények Bluetooth-on keresztül továbbítódnak egy okoseszközre. A nagy hatótávolságú vezeték nélküli töltési képességek pedig mentesítik a felhasználót attól, hogy csatlakoztatnia kelljen az eszközt vagy akkumulátort cseréljen.
„A folyamatos, nagy pontosságú monitorozás hatalmas adathalmazokat hoz létre, amelyek általában órák alatt lemerítenék az akkumulátort és a feltöltéshez erős internetkapcsolatra lenne szükség. Ezt az Edge AI alkalmazásával oldottuk meg” – mondta Kevin Kasper, a tanulmány vezető szerzője, biomedicinális mérnöki doktorjelölt.
Hozzátette: a mesterséges intelligenciával támogatott technológia ideális megoldás a távoli betegmonitorozásra, vidéki vagy erőforrásokban szegény közösségekben.
„Gyakorlatilag egy laboratóriumot helyezünk a betegre, függetlenül attól, hogy hol él” – mondta el a szakember.
B.A.

