2026. 04. 14. - 08:35
Nukleáris energiával hajtaná Kína a mesterséges intelligenciát
Kína nukleáris energia alkalmazását vizsgálja a mesterséges intelligencia fejlesztésére, az MI-nek ugyanis hatalmas a villamosenergia-igénye.
Kína a nukleáris energia felhasználását vizsgálja a mesterséges intelligencia jelentős villamosenergia-igényének kielégítésére - a token-gazdaságot ugyanis kiemelten kezelik az utóbbi időben a globális technológiai iparban – tudatta a chinadaily.com.
A token a mesterséges intelligencia nagy nyelvi modellje által feldolgozott adatok alapvető egysége.
A token-gazdaság növekedésének lendülete erősebbé vált, miután Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója egy nemrégiben tartott konferencián a tokeneket „az új árucikknek” nevezte.
A globális technológiai vállalatok eközben fokozzák erőfeszítéseiket MI-infrastruktúrájuk kiépítésére.
„Ahogy a MI példátlan globális számítási teljesítményigényt vált ki, a végső korlát világossá vált: a hatalmas, stabil áramellátás szükségessége” – mondta Wei Zhigang, a CNNC Hainan Nuclear Power Co. elnöke.
A technológiai óriások - köztük a Microsoft és a Google - aktívan vizsgálják a kis moduláris reaktorok (SMR) lehetőségét a mesterséges intelligencia adatközpontjainak működtetésére.
Wei jelezte, hogy nagy keresletet tapasztalnak a nagy energiafelhasználók, például a számítástechnikai központok részéről. Hozzátette: a vállalat Linglong One-ját – a világ első szárazföldi kereskedelmi SMR-jét – hamarosan befejezik. A telepítés 90 százaléka megtörtént, az alapvető berendezések átállítás alatt állnak. Olvasd el: A mesterséges intelligenciához a Google-nak hét új atomreaktor kell
Nukleáris energiával hajtaná Kína a mesterséges intelligenciát
A Linglong One a tervei szerint még idén megkezdi kereskedelmi üzemét.
„Az olyan SMR-ek, mint a Linglong One, egyik legfontosabb előnye a rugalmas elhelyezésük. Ott telepíthetjük őket, ahol szükség van a számítási teljesítményre, lehetővé téve a szoros terhelésillesztést. Az SMR-ekre irányuló nemzetközi figyelem pontosan azért van, mert a jövőbeli számítástechnikai igények szempontjából kulcsfontosságú energiaforrásnak tekintik őket. A számítási teljesítmény végpontja az elektromosság” – jegyezte meg Wei.
Kína ezen konvergencia élvonalába kerül.
Küszöbön a nukleáris energiával működő ipari park
Wei vállalata egy nukleáris energiával működő, nulla szén-dioxid-kibocsátású ipari park építését vizsgálja Hainan tartomány Csangcsiang Li autonóm megyéjében, azzal a céllal, hogy egy „nukleáris energia plusz számítási teljesítmény” kísérleti zónát hozzon létre, amely segít megoldani a mesterséges intelligencia alkalmazása terén a világ előtt álló egyik legsürgetőbb kihívást.
A számok a történet egy részét elárulják. Ha elkészül, a reaktor évi 1 milliárd kilowattórát termel majd, ami 526 ezer háztartás ellátására elegendő, miközben 880 ezer tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást – ez egyenértékű 7,5 millió fa ültetésével.
Az igazi jelentőség azonban abban rejlik, amit a Linglong One képvisel. A Linglong One az első szárazföldi kereskedelmi kis reaktor, amely átment a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség biztonsági felülvizsgálatán.
„Olyan ez, mint az asztali számítógépektől a laptopokig tartó evolúció” – mondta Wei.
„A hagyományos nagy reaktorok olyanok, mint az asztali számítógépek különálló alkatrészekkel. A Linglong One egy mindent az egyben laptop – kompakt, kényelmes és biztonságos. Ennek az integrációnak az eléréséhez jelentős technikai szűk keresztmetszetek leküzdésére volt szükség. A kis reaktorok a jövőben hajókra is telepíthetők, mozgatható erőműveket – valódi mobil külső akkumulátorokat – létrehozva. Bárhová eljuthatnak, ahol szükség van rájuk, maximalizálva a képességünket, hogy kielégítsük a változatos ügyféligényeket.”
Több mint 1000 látogató utazott Hajnanba közel 90 országból és régióból, hogy megtekintse a reaktort - köztük Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója.
Grossi egy korábbi konferencián elmondta: az atomenergia-ágazat a mesterséges intelligencia forradalmának energiapartnere lesz.
„Csak az atomenergia képes kielégíteni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelés, a folyamatos megbízhatóság, az ultramagas teljesítménysűrűség, a hálózati stabilitás és a valódi skálázhatóság öt szükségletét” – mondta.
Ezen megjegyzések akkor hangzottak el, amikor a kínai MI-modellek az ötödik egymást követő héten felülmúlták az Egyesült Államok által gyártott MI-modelleket a globális felhasználás tekintetében – ez alátámasztja a kínai tokengazdaság növekedését, amelyet a méretarány, az árképzés és a számítástechnikai infrastruktúra határoz meg.
Az OpenRouter, a külföldi fejlesztők által széles körben használt MI-modellek elérésére szolgáló platform által nemrégiben közzétett adatok szerint március 30-tól vasárnapig a kínai MI-modellek globális heti használata elérte a 12,96 billió tokent, ami 31,5 százalékos növekedést jelent a héthez képest, míg az Egyesült Államokban gyártott MI-modellek 3,03 billió tokent regisztráltak, ami mindössze 0,76 százalékos növekedést jelent.
Az OpenRouter szerint a kínai MI-modellek bővülő használata ötödik egymást követő héten meghaladta az amerikai társaikét.
A kínai kormány a számítástechnika és az elektromos áram közötti szinergiát nemzeti prioritásként vette fel a 2026-os kormányzati munkajelentésébe, miközben fokozza MI-infrastruktúrájának kiépítésére irányuló erőfeszítéseit.
B.A.
