2020. 01. 23. - 10:05
Mesterséges intelligencia: szárnyméretét is változtatja a robotmadár
Negyven galamb tollának felhasználásával készítettek el kutatók egy, távolról akár valóságosnak is tűnő madarat, mely mesterséges intelligenciát alkalmazó robot.
Újabb különlegesség született a mesterséges intelligencia és a robotika alkalmazásával. A Stanford Egyetem kutatói a tollas állatok megfigyelését követően robotmadarat építettek, 40 galamb tollának felhasználásával.
Ez az első robot, amely képes a szárnyai formájának változtatására is, kinyújtja és összecsukja azokat – akárcsak egy valódi galamb.
A Science Robotics szaklapban közölt tanulmányból kiderül, hogy a kutatók először a galambok mozgását vizsgálták, különös figyelmet fordítva ízületeikre, illetve arra, hogyan kontrollálják a szárnyak kiterjedését.
Repülésre készen áll a robotgalamb
Olyan robotgalambot fejlesztettek ki, amely egy sor biohibrid, formát váltani képes szárnyat kapott, s már nem élő galambok tollait is felhasználták hozzá.
A tollak biológiájának tanulmányozása során rájöttek, hogy két szárny-ízület – a csukló és az ujjak – befolyásolják leginkább az illeszkedést. A madár a „csuklót” használja elsősorban, amikor a szárny részben visszahúzódik, s az „ujjakat”, amikor kiterjed.
Ez a mozgás lehetővé teszi a tollak állandó interakciójának állapotát, lehetővé téve a madár szárnyának folyamatos változását repülés közben.
A valódi tollak vizsgálatával a kutatók arra is rájöttek: a szomszédos tollak egymáshoz tapadnak, hogy ellenálljanak az egyik irányba történő csúszásnak – ehhez azonban mikroszkópméretű tollakat is bevetnek, melyeket a szakemberek „irányított tépőzárnak” neveztek el. Ez teszi lehetővé a tollak egy bizonyos ponton való elmozdulását, a rések megőrzésével.
Mivel a madárszárnyak mozgása túlszárnyalja a repülőét, ez az új felfedezés hozzájárulhat a gépek formájának változásához is - hasonlóan az Airbus által készített „ragadozó madár” koncepcióhoz.
A tollrögzítő technológia ugyanakkor csúcstechnikai ruházat-rögzítők vagy speciális kötszerek kifejlesztését is támogathatja – mondta el David Lentink, a Stanford Egyetem mérnök biológusa.
László Adrienn
