2025. 11. 25. - 08:25
Mesterséges intelligencia, a kreativitás ellaposítója?
A brit regényírók több mint fele attól tart, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan felváltja őket – mutatott rá egy új tanulmány. Néhány író szerint a mesterséges intelligencia teljesen ellaposítja a kreativitást.
A brit regényírók több mint fele attól tart, hogy a mesterséges intelligencia végül felváltja őket – derült ki egy nagyszabású felmérésből.
Az írók arra figyelmeztettek továbbá, hogy a tömegesen előállított, géppel írt szépirodalom veszélyezteti a kreativitást, a jövedelmet és a regényírás jövőjét.
A Cambridge-i Egyetem kutatói 258 publikáló szerzőt és 74 iparági szakembert kérdeztek meg a témában.
Széles körben elterjedt félelmet tártak fel azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan tömegesen előállított regényekkel árasztja el a piacot, ami miatt az ember írók kénytelen küzdeni a relevanciájukért.
A tanulmányban a szerzők 51 százaléka mondta azt, hogy úgy véli, az MI „valószínűleg teljesen felváltja a munkájukat”, míg több mint egyharmaduk arról számolt be, hogy jövedelmük már csökkent is a mesterséges intelligencia eszközei miatt.
Komor jövőképet fest a mesterséges intelligencia
Sokan látnak maguk előtt komor jövőt, melyben az ember által írt regények „luxuscikkekké” válnak, míg a mesterséges intelligencia által generált szépirodalmat olcsón – vagy akár ingyen – meg lehet szerezni. Olvasd el: Generatív mesterséges intelligencia, a kreativitás határait feszegető technológia
Mesterséges intelligencia-inváziótól tartanak a regényírók
„A regényírók körében széles körben aggodalomra ad okot, hogy a hatalmas mennyiségű szépirodalomra betanított generatív mesterséges intelligencia aláássa az írás értékét” – mondta el dr. Clementine Collett, a jelentés szerzője.
Hozzátetette, hogy számos regényíró bizonytalannak érezte magát azzal kapcsolatban, vajon lesz-e igény az összetett, hosszú formátumú írásra az elkövetkező években.
A szerzőket az is frusztrálja, hogy az ő könyveiket használják fel azon rendszerek „üzemanyagaként”, amelyek veszélyeztetik karrierjüket, mivel 59 százalékuk azt mondta: tudja vagy erősen gyanítja, hogy munkájukat engedély vagy ellenszolgáltatás nélkül beépítették nagy nyelvi modellekbe.
Dr. Collett mindezt „brutális iróniának” nevezte, megjegyezve, hogy ezeket az eszközöket gyakran „árnyékkönyvtárakból kikapart több millió kalózregényen” képzik.
Mesterséges intelligencia, a kreativitás ellaposítója?
Néhány író attól tart, hogy a mesterséges intelligencia teljesen ellaposítja a kreativitást.
Stephen May történelmi regényíró úgy fogalmazott: aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligencia eltávolítja a „súrlódást” és a „fájdalmat” a korai vázlatokból – éppen azt a küzdelmet, amely érzelmi gazdagságot ad a történeteknek.
Tracy Chevalier bestselleríró arra figyelmeztetett, hogy egy profitorientált iparág a művészi költségektől függetlenül magáévá teheti a mesterséges intelligenciát.
„Ha olcsóbb mesterséges intelligencia segítségével regényeket előállítani… a kiadók szinte elkerülhetetlenül úgy döntenek, hogy kiadják őket” – mondta.
Chevalier hozzátette, hogy az olvasóknak ugyanúgy van módjuk az olcsóbb, géppel készített könyveket választani, „ahogyan géppel készített pulóvereket is vásárolnak”.
A növekvő aggodalmak ellenére a jelentés megállapította, hogy a szerzők 80 százaléka elismeri a mesterséges intelligencia szélesebb körű társadalmi előnyeit, s egyharmaduk már használja is azt alapvető adminisztratív vagy kutatási feladatokhoz.
Dr. Collett azonban óvatosságra intett. Mint mondta, a szépirodalom alapvető célja – az „emberi komplexitás feltárása és közvetítése” – továbbra is olyan dolog, amit a mesterséges intelligencia nem képes lemásolni.
B.A.
