2020. 08. 20. - 08:45
Melyik a legjobb szájmaszk? - A mesterséges intelligencia segít megtudni
Újabb, mesterséges intelligencia-alapú megoldással álltak elő a kutatók a koronavírus elleni védekezés kapcsán: az algoritmus kiszámítja, hány nyálcsepp szökhet ki a különféle szájmaszkokból.
Egyre nagyobb számban készítik a maszkokat a világ minden táján, ám közülük sok nem igazán bizonyította hatékonyságát a koronavírus ellen.
Egy új technika célja - melyet a Duke Egyetem fejlesztett ki -, megmérni, mely szájmaszkok nyújtják a legjobb védelmet azáltal, hogy megszámolják a beszéd során az emberek szájából kibocsátott cseppeket.
A rendszer egy fekete dobozból, egy lézerből és egy mobiltelefon-kamerából áll össze és méri a cseppek képződését, amikor valaki a maszkon keresztül beszél. A maszkviselő először a doboz elején lévő lyukba helyezi a száját és megismétel egy mondatot: „maradjatok egészségesek, emberek”. Olvasd el: Koronavírus-teszteléshez használ mesterséges intelligenciát Izrael
Mesterséges intelligencia segített megállapítani, melyek a leghatékonyabb maszkok
A beszéd során a levegőben lévő nyálcseppek elérik a lézersugarat, amely ragyog a dobozon. A kamera pedig rögzíti a kibocsátott vízrészecskéket. Végül egy tulajdonság-érzékelő algoritmus kiszámítja az általuk előállított cseppek számát a részecskék által szétszórt fény mennyiségének mérésével.
A Duke Egyetem kutatócsoportja 14 átlagos, gyakran viselt szájmaszkon, háromrétegű anyagmaszkokon és egy profi módon előállított és tesztelt N95 maszkon mutatta be a módszert. Olvasd el: Minél több réteg használ a házi készítésű maszknál
A tanulmány rámutatott a szájmaszkok hatékonysága közötti különbségekre.
Az N95-maszkok biztosítják a legnagyobb védelmet, ezt követik a háromrétegű sebészeti maszkok, majd a pamut anyagok. A szelepes N95-maszkok azonban csak a felhasználó javát szolgálták.
„Miközben a szelepekkel ellátott maszk a viselője védelmét biztosítja, csökkentheti a körülötte levők biztonságát – mondták el a kutatók. – Összehasonlítva, a jól illeszkedő, nem szeleppel ellátott N95 maszk sokkal jobb volt.”
Hangsúlyozták, hogy a különféle, nyakba akasztható védőeszközök valójában csak növelik a fertőzés veszélyét, mivel a folyadékcseppek számos kisebb részecskére szóródnak szét.
„Mivel a kisebb részecskék a levegőben tovább szállnak, mint a nagy cseppek - a nagyobbak gyorsabban süllyednek -, egy ilyen maszk használata meglehetősen haszontalan lehet” - emelték ki a kutatók.
Az algoritmusokkal működtetett módszer csúcstechnológiának tűnik, mégis meglepően olcsó. A kutatók szerint a lézerek és az optikai alkatrészek kevesebb, mint 200 dollárért beszerezhetők, egy szokásos mobiltelefon-kamera pedig szolgálhat felvevő eszközként.
Azt ugyanakkor nem javasolják, hogy a módszert otthon próbálja ki valaki.
László Adrienn
