2020. 09. 15. - 09:00
Intelligencia mesterségesen: agy-gép interfészt alkot egy új implantátum
Elektrokortográfiai, azaz ECoG implantátumot alkalmaztak a kutatók az agy-számítógép interfész kifejlesztésére San Franciso-ban.
Elkészült egy újabb agy-gép interfész. A San Francisco-i Egyetem kutatói elektrokortográfiai (ECoG) implantátumot használtak az agy-számítógép interfész számára, melyet nem szükséges újrakalibrálni és átképezni minden egyes alkalmazáskor - lehetővé téve egy tapasztalt felhasználó számára, hogy bármikor bekapcsolódhasson és elkezdhesse használni a rendszert.
A technika megoldást jelenthet az agy által vezérelt, protetikus végtagok vagy kerekes székek alkalmazására is mozgáskorlátozottak esetében. Olvasd el: Robot segíthet a gerincvelő-sérülteknek
„Az agy-számítógép interfész területén az elmúlt években komoly előrelépés történt - ám mivel a meglévő rendszereket minden nap vissza kellett állítani és szükséges volt az újrakalibrálásuk is, ezeket nem tudták beilleszteni az agy természetes tanulási folyamataiba. Mindez ahhoz hasonlítható, mintha megkérnénk valakit, hogy tanuljon meg újra és újra biciklizni a semmiből – magyarázta
Karunesh Ganguly, a tanulmányban részt vett kutató. - A mesterséges tanulási rendszer az agy kifinomult, hosszú távú tanulási sémáinak zökkenőmentes működéséhez adaptálását még soha nem mutatták be bénult embernél.”
Az új rendszer sikerének egyik kulcsfontosságú eleme a kutatók által agyi implantátumként használt ECoG tömb. Olvasd el: Elon Musk bemutatja az agy-hackelő készüléket?
Az új agy-gép interfésznél az újrakalibrálás sem szükséges
A jegyzettömb méretű elektróda tömb sebészileg az agy felszínére kerül, s kevésbé invazív a hagyományos agyimplantátumokhoz képest, amelyek behatolnak az agyszövetbe és egy tűpárnára hasonlítanak.
Ezek a hagyományos implantátumok hajlamosak mozogni a szövetben, így az általuk továbbított jelek kissé instabilak. Immunelutasítással is meg kell küzdeniük, mivel az implantátumok szövetkárosodást okoznak. Eközben az ECoG tömb kevésbé érzékeny - úgy tűnik, idővel stabilabb jelet ad, így alkalmasabb az ún. plug and play rendszerhez.
A legutóbbi tanulmányban a kutatók egy lebénult végtagokkal élő önkéntes segítségével tesztelték rendszerüket. A páciens ezt használta a kurzor mozgatására a számítógép képernyőjén, és egy gépi tanulási algoritmus segített összehangolni a felhasználó kívánt műveleteit a kurzor mozgásával.
Egy ilyen algoritmust többnyire vissza kell állítani minden egyes alkalommal, amikor a felhasználó alkalmazni akarja a rendszert - de a kutatók lehetővé tették, hogy az algoritmus és az önkéntes számos munkamenet során finomítsa kapcsolatát.
Végül a rendszer engedélyezte az önkéntes számára a csatlakozást: azonnal teljes ellenőrzést gyakorolhatott a kurzor felett.
„Megpróbálunk partnerséget kiépíteni két tanulási rendszer - az agy és a számítógép - között, amely végül lehetővé teszi, hogy a mesterséges felület a felhasználó kiterjesztésévé váljon, akárcsak a saját keze vagy karja - mondta Ganguly. - Miután a felhasználó létrehozott egy tartós memóriát az interfész vezérléséhez szükséges megoldásról, nincs szükség a visszaállításra. Az agy gyorsan konvergál ugyanarra a megoldásra” – mondta el a kutató.
László Adrienn
