2021. 06. 16. - 13:30
Hamarosan a hazai KKV-k is megismerik a mesterséges intelligencia-alapú technológiákat
Szakmai napot és kiállítást tartott június 15-én és 16-án a Mesterséges Intelligencia Koalíció Budapesten. A jelenlevők az előadásokon többek között azt is megtudhatták, hogyan tervezik a létrejött akcelerátor központok megismertetni a kis- és középvállalkozásokat az egyes MI-alapú technológiákkal.
Érdekfeszítő szakmai napot és kiállítást rendezett a Mesterséges Intelligencia Koalíció a budapesti Műszaki Egyetemen június 15-én és 16-án.
Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét program szakmai vezetője a rendezvényen elmondta: a Mesterséges Intelligencia Koalíció teszi a dolgát: az ő feladata ezt a - laikusok számára - nehezen érthető és gyakran félelmet keltő fogalmat érthetővé és szerethetővé tenni.
A zártkörű első napon a tárlaton bemutatott termékeket az MI Koalíció tagjai tekinthették meg, míg június 16-án a nyílt nap zajlott. A sajtótájékoztató keretében előadásokat hallgathattak meg az egybegyűltek.
Házigazdaként Sharaf Hassan, a Műegyetem dékánja, az MI Koalíció elnökségi tagja elmondta: a Mesterséges Intelligencia Koalíció immár második alkalommal választotta a BME-t a szakmai kiállítás helyszínéül. Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia a Műegyetem számára már nem fogalom, hanem mindennapi tevékenységgé vált, legyen szó a villamosság, a gépészet, a járművek vagy a természettudomány területéről.
Prof.Dr. Palkovics László és Jakab Roland beszélt a Mesterséges Intelligencia Koalíció eredményeiről
A dékán kiemelte: a BME a Nemzeti SZTAKI Labor vezetésével aktív szereplője a mesterséges intelligencia-tevékenységnek.
Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét program szakmai vezetője megjegyezte: a Digitális Jólét Program 2015-ben jött létre, melyet 2018 óta Prof. Dr. Palkovics László miniszter irányít, s ő tekinthető az MI Koalíció szellemi atyjának.
Prof. Dr. Palkovics László miniszter előadásában arról beszélt, hová sikerült eljutni 2018 óta a mesterséges intelligencia kutatás és alkalmazás terén. Mint kiemelte, a magyar kormány elfogadta a stratégiát, melyet az immár 330 tagú koalíció alkotott meg, s ez véleménye szerint egy igen komprehenzív stratégia lett, mely többek között technológiai ügyekkel is foglalkozik.
Prof. Dr. Palkovics László elmondta: a rendezvényen három miniszter is képviseltette magát, ez jól mutatja, hány területen van a mesterséges intelligenciának kiemelt jelentősége.
Hozzátette, az első ilyen szakmai napot a Belügyminisztérium szervezte, melyen azt mutatták be, milyen MI-alkalmazások léteznek az államigazgatás és az adminisztráció területén.
Erről számolt be közösen prof. dr. Palkovics László és Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke.
Jakab Roland elmondta: Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának bejelentése óta 9 hónap telt el. Sokakat érdekelhet, hogyan is halad e stratégia végrehajtása.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az MI Koalíció megvalósítása hasonló intenzitással zajlik, mint ami a kidolgozás fázisát jellemezte. Létrejött a hazai ökoszisztéma saját intézményrendszere.
2020 szeptemberében megkezdte működését a magyar adatvagyon kezeléséért felelős Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), s év végére elindult a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) is – utóbbi az MI-vel kapcsolatos kutatással és innovációval, valamint adatelemzéssel foglalkozik. Feladata az is, hogy hazánkat „pozícionálja” a globális mesterséges intelligencia-térképen, minél több, határon átívelő projektet hozzon a látókörünkbe – ezáltal Magyarország bekerüljön a nemzetközi vérkeringésbe a mesterséges intelligencia terén.
Jakab Roland elmondta, a BME-n bemutatott szakmai kiállítás és konferencia ezt a lendületes építkezést, illetve annak eredményeit demonstrálja és kézzelfogható megoldásokat is felsorakoztat, melyeket a különböző iparágak szereplői mutatnak be.
Prof. Dr. Palkovics László megjegyezte: a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség létrejöttének két eleme van, egyik része foglalkozik adatmenedzsmenttel: alkalmassá teszik a köz- és magánadatokat arra, hogy használni lehessen azokat. A másik elem a debreceni adatelemző központ.
A miniszter hangsúlyozta: a stratégiában sok területet jelöltek meg, melyekben az MI-rendszerek fejlesztésére, alkalmazására igyekeznek összpontosítani. Kiemelte a magyar tulajdonú, kis és közepes vállalkozásokat.
Mint mondta, kétségeik voltak ugyanis azzal kapcsolatban, hogyan fogják ezek tudni az egyébként jól kezelt technológiákat – neurális hálózatokat, algoritmusokat - alkalmazni. Ezen a területen azonban igen jó irányban haladnak. A kérdés az, hogyan lehet egy technológiát olyan értelemben leegyszerűsíteni, hogy a vállalatnak vagy akár tanárembernek ne a mögötte álló algoritmusokkal kelljen foglalkoznia, hanem csupán használnia kelljen azt. "Ha idáig eljutunk, a kitűzött célokat kifejezetten magas szinten érhetjük el" – fogalmazott Prof. Dr. Palkovics László.
Jakab Roland megjegyezte: a gyakorlati szemléletmódra szeretnének építeni. Fontos eredmény, hogy 2021 júniusában az MI Innovációs Központ részeként az akceletáror központok is megnyíltak. A fő központ Budapesten üzemel, de két vidéki városban is jelen lesz a mesterséges intelligencia-akcelerátor funkció: Zalaegerszegen és Debrecenben – utóbbiban az adatfeldolgozás kap főszerepet, mivel 2022-re szuperszámítógép-infrastruktúrát építenének ki, míg Zalaegerszegen ZalaZone Ipari Park Zrt. ideális tesztkörnyezetet kínál majd.
Az MI Koalíció elnöke hozzátette, hogy Balatonfüreden létesülne a harmadik központ, ahol az adat és a mesterséges intelligencia lesz középpontban.
Az akcelerátor központok célja megismertetni a kis- és középvállalkozásokat az egyes MI-alapú technológiákkal és segítsenek nekik kiválasztani a számukra legmegfelelőbb beszállítókat. A kijelölt célok eléréséhez a központok szakemberei alkalmazási csomagokat állítanak össze, konzultációs tréningeket és trénereket biztosítanak az alkalmazások minél szélesebb körű bevezetéséhez, de megteremtik annak lehetőségét is, hogy a KKV-k egymástól tanulhassanak.
Az akcelerátor központokban futnak össze az MI ökoszisztéma intézményei és kompetenciái. Azt követően, hogy felmérik a KKV-k igényeit, a prototípusok megalkotására és tesztelésére is lehetőség lesz. Bevonhatók vonatkozó kutatási erőforrások, a rendelkezésre álló tananyagokkal pedig az érdeklődők személyes készségei is fejleszthetők.
A cikket folytatjuk.
L.A.
