2026. 05. 22. - 08:20
A tenger alá telepített mesterséges intelligencia-adatközpontot Kína
Mesterséges intelligencia-adatközpont működik Kínában a tenger alatt. A projekt a szárazföldi központok alternatívája, amely környezetbarátabb megoldás is.
Kína újszerű megközelítést alkalmazott a környezetbarátabb mesterséges intelligencia-infrastruktúra kiépítésére.
Létrehozták az úttörőnek számító tenger alatti MI-adatközpontokat.
A világon az első tenger alatti adatközpont teljes mértékben üzembe állt, nagyjából 9 kilométerre Sanghaj Lingang Különleges Területének partjaitól, amely egy szabadkereskedelmi övezet a város délkeleti részén – emelte ki a kínai kormány.
A helyi média beszámolója szerint a szélenergiával működő projekt már kereskedelmi üzembe is lépett, miután 2025 júniusában bemutatták.
A gyártása októberben fejeződött be, a sikeres teszteket pedig már 2026 elején elvégezték. Olvasd el: Napenergiával működtetné a Meta mesterséges intelligencia-adatközpontjait
A központ a helyi hatóságok, a Hi Cloud Technology mérnöki cég és a kínai állam együttműködésének eredménye. A kormány tavaly októberben tett jelentést arról, hogy a teljes beruházás 226 millió dollárba került.
Figyelemreméltó a tenger alatti MI-adatközpont működése
A létesítmény teljes energiakapacitása 24 megawatt. Nagyjából 2 ezer szervert üzemeltet, beleértve a helyi vállalatok, például az állami tulajdonú China Telecom és a magántulajdonú LinkWise GPU-klasztereit.
A GPU-kat helyi, nagyméretű nyelvi modellek fejlesztésére és big data annotálására használják majd.
A központ csaknem 10 méterrel a víz alatt található, stratégiai helyen, a Lingang zóna 200 megawattos szélerőműparkjának két eleme között, amely több mint 50 turbinával rendelkezik.
Ez biztosítja, hogy a központ szinte teljes villamos energiája megújuló energiából származzon, fotoelektromos kompozit kábel segítségével.
Maguk a szerverek nyomásálló modulokba vannak zárva a tenger alatt – ez azt jelenti, hogy a víz, amelynek átlagos hőmérséklete 53,6 fok, segíti a hűtést, s ez nagy előny, tekintve, hogy a szárazföldi adatközpontok energiafelhasználásának körülbelül 40 százalékát erre a célra használják fel.
A tenger alatti adatközpontok hosszú távú életképessége azonban még bizonyításra vár.
A sósvízi korrózióval, a karbantartás hozzáférhetőségével és a tartóssággal kapcsolatos aggodalmak ma még nem tisztázottak.
Mindenesetre, a szárazföldi mesterséges intelligencia-adatközpontok működtetéséhez szükséges hatalmas energiamennyiség miatt egyre sürgetőbb kérdéssé válik, hogy megoldásokat keressenek a szakemberek - néhány amerikai vállalat mostanra az űrben is szeretne üzemeltetni ilyeneket.
B.A.
