2025. 10. 26. - 09:00
A félvezető, ami forradalmasítja világot
A Georgia Institute of Technology kutatói új félvezetőt fejlesztettek, amely forradalmasíthatja a mesterséges intelligencia és a 6G jövőjét. Gyorsabb, rugalmasabb és hatékonyabb, mint bármi, amit eddig ismertünk.
A TechXplore tudósítása szerint a Georgia Tech mérnökei egy olyan új anyagot hoztak létre, amely szó szerint új korszakot nyit a chipek világában. A kutatók szerint ez a félvezető – a molibdén-diszulfid (MoS₂) egy továbbfejlesztett, kétdimenziós verziója – képes az elektromos és optikai jeleket egyszerre kezelni, ezzel áthidalva a processzorok és az emberi agy közötti legnagyobb különbséget. Ez az áttörés lehet a kulcs a 6G-s kommunikációs rendszerek és az önállóan tanuló mesterséges intelligencia processzorok megvalósításához.
A jelenlegi szilícium alapú technológia elérte fizikai határait: a hőtermelés, az energiaigény és a jeltovábbítás sebessége korlátozza a mesterséges intelligencia fejlődését. A Georgia Tech kutatói szerint az új félvezető nemcsak vékonyabb, hanem ezerszer gyorsabban képes váltani az elektromos állapotok között, miközben szinte semmilyen energiát nem pazarol hőre. Ez nem csak a 6G-eszközökben hoz forradalmat, hanem lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligencia szó szerint a hardverben „éljen”.
A projekt célja az volt, hogy az elektronikai rendszerek úgy működjenek, mint az agy, analóg módon, a jelek valós idejű feldolgozásával. A cikk szerint a csapat kifejlesztett egy olyan neuromorfikus félvezetőt, amely egyszerre képes érzékelni, feldolgozni és tanulni, vagyis az adatok többé nem csupán áthaladnak a chipeken, hanem „lenyomatot” hagynak bennük.
A 6G agya már itt van: új félvezető írja át a fizika törvényeit
Ez az áttörés nemcsak az adatfeldolgozás sebességét növeli, hanem drasztikusan csökkenti az energiafogyasztást is. A kutatók becslése szerint a jelenlegi mesterséges intelligencia-modellek 95%-kal kevesebb energiával működhetnének. A 6G-hálózatokban ez azt jelenti, hogy az okos eszközök képesek lesznek helyben tanulni, előrejelezni és döntéseket hozni, anélkül hogy az adatokat központi szerverre küldenék. A decentralizált, intelligens feldolgozás pedig a kommunikáció új dimenzióját nyitja meg: a hálózat maga válik önfejlesztő, önoptimalizáló rendszerré.
A kutatók szerint a félvezető nemcsak technológiai, hanem ökológiai áttörés is. Az új anyag előállítása nagyságrendekkel kevesebb ritkaföldfémet igényel, mint a hagyományos szilíciumlapkáké,és újrahasznosítható formában gyártható. Ezáltal a jövő mesterséges intelligenciája nemcsak okosabb, hanem fenntarthatóbb is lesz. Olyan rendszerek épülhetnek, amelyek tanulnak, alkalmazkodnak és környezettudatosak.
A TechXplore elemzése kiemeli, hogy az új anyag a 6G és az emberi agy közötti hiányzó láncszem. A kutatás megnyitja az utat az elektronikus tudat koncepciója felé, amikor a mesterséges intelligencia már nemcsak program, hanem fizikai szerkezetként, a chipek mélyén fejlődik tovább. Az adatfeldolgozás így a jövőben nem csupán gyorsabb lesz, hanem emberibb is. A gépek nem számolnak, hanem „érzékelnek”.
A 6G és a mesterséges intelligencia közös fejlődése tehát nem csak technológiai ugrás, hanem filozófiai határátlépés is. Az új félvezetővel az emberi gondolkodás és a gépi intelligencia határai elmosódnak és ezzel kezdetét veszi a posztdigitális korszak, ahol a tudat anyaggá válik.
