2025. 08. 09. - 07:00
200 ezer beszélgetés bizonyítja: így dolgozik helyettünk a mesterséges intelligencia
A Microsoft tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia már most formálja a munkaerőpiacot, igaz csendesen, de könyörtelenül.
A Microsoft legfrissebb tanulmánya egy valós idejű tükröt tart elénk: miközben még mindig sokan csak találgatnak a mesterséges intelligencia hatásairól, valójában már több százezer és millió ember használja ezeket az eszközöket napi munkája során, a változás tehát nem a jövő, hanem a jelen. A jelentés 200 000 valódi, névtelenített Bing Copilot-beszélgetést elemzett és ezek alapján állította fel azokat a kategóriákat, amelyek leginkább ki vannak téve a mesterséges intelligencia által okozott átalakulásoknak.
A meglepetés, hogy nem csak a programozói munkák vannak veszélyben, ha nem kezdjük el tanulmányozni a mesterséges intelligencia használatát. Az elemzés szerint a fordítók, újságírók, történészek, szerkesztők és értékesítők is azok közé tartoznak, akik munkáját már ma is széles körben támogatja vagy részben helyettesíti a mesterséges intelligencia. A Microsoft által kidolgozott „MI alkalmazhatósági pontszám” alapján a fordítók munkájának például 98%-a már lefedhető olyan feladatokkal, amelyeket a felhasználók ma is kérnek a mesterséges intelligenciától. Az is kiderült, hogy az információgyűjtés és szövegírás a leggyakrabban kért funkciók, tehát a leginkább kognitív, mégis rutin jellegű feladatok vannak fókuszban.
A mesterséges intelligencia csendben átveszi az irányítást a munkahelyeken
A jelentés egyik legérdekesebb tanulsága, hogy a fizikai vagy kézügyességet, illetve empátiát igénylő munkák, például ápolók, masszőrök, szerelők vagy kamionsofőrök, jóval kevésbé vannak kitéve a mesterséges intelligenciának. Ugyanakkor hosszabb távon, a robotika fejlődésével ezek a szakmák sem feltétlenül maradnak érintetlenek. A Microsoft kutatása ugyanakkor nem ítélkezik, tehát nem azt jósolja, hogy ezek a munkák eltűnnek, hanem azt mutatja meg, hol és hogyan változnak.
A tanulmány külön kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia inkább eszköz, mintsem ellenség. Olyan, mint az ATM, tehát kivált egy-egy részfeladatot, de az emberek továbbra is szükségesek, csak már más, értékesebb munkákra. Az is kiderült, hogy a fizetés önmagában nem mutat összefüggést a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságával, azonban a magasabb végzettséget igénylő munkák jobban ki vannak téve az automatizálásnak. Ez meglepő, hiszen sokan pont fordítva gondolnák.
A Microsoft kutatása tehát nem a félelemkeltésről szól, hanem egy valós, adatvezérelt pillanatfelvétel a munka világának átalakulásáról. A tanulmány alapján a legfontosabb kérdés most nem az, hogy a mesterséges intelligencia elveszi-e a munkánkat, hanem az, hogy készen állunk-e újraértelmezni a munkáról alkotott fogalmainkat. Mert ez a forradalom már nem a jövő, hanem már itt van és minden egyes munkanapon velünk történik.
