2010. 07. 06. - 17:51
Hogyan neveljük szobatisztaságra kutyánkat?
Ők is olyanok, mint a kisbabák, nem tudják, hova kell "kimenni", hacsak mi meg nem tanítjuk nekik. Ha betartunk néhány igen hasznos nevelési tanácsot, kutyusunk biztosan hamar megtanulja, hogy "mi a módi a családban" és szobatiszta lesz.
Ők is olyanok, mint a kisbabák, nem tudják, hova kell "kimenni", hacsak mi meg nem tanítjuk nekik. Ha betartunk néhány igen hasznos nevelési tanácsot, kutyusunk biztosan hamar megtanulja, hogy "mi a módi a családban" és szobatiszta lesz.
Azonban az is előfordulhat, hogy ez a folyamat nem megy egyik hétről a másikra, és akár 1-2 hónap is eltelhet, mire megszokja. A probléma ilyenkor leginkább az, hogy egy kiskutyát nem szívesen fenyít meg a gazdája, sokszor inkább elnéző vele szemben. Mindenekelőtt azt jó, ha tudodjuk, hogy nincs reménytelen eset, minden kutya előbb vagy utóbb, de szobatiszta lesz. Ez azért is van, mert a kutya eredendően tiszta állat, vigyáz arra, hogy a környezet, ahol él, ahol alszik, tiszta legyen, szándékosan nem piszkít oda egyikük sem.
Sőt, van egy olyan jó tulajdonsága is, hogy igyekszik mindig ugyanott elvégezni a dolgát. A gazdi, vagyis a kutyatulajdonos még a kezdetekkor eldöntheti, hol akarja, hogy ez a hely legyen.
Ha a kiskutyának ki kell mennie, annak vannak konkrét jelei, melyeket, ha már ismerünk, könnyebb a dolgunk.
Eleinte előfordul, hogy csak azzal jelez, hogy a földet szaglássza, s némelyikük közben fel-alá szaladgál, keresve a megfelelő helyet. Ilyenkor nincs sok időnk, csupán néhány másodperc, hogy felkapjuk és gyorsan a megfelelő helyre vigyük őt.
Ha kint végzi el a dolgát, minden alkalommal - rögtön ürítés után - dicsérjük meg . Soha ne várjunk vele otthonig, ugyanis csak így tanulja meg, hogy mi az, amit elvárunk tőle. Legyenek ezek a dicséretek kissé túlzóak, hiszen a kutyus még nem tud a nyelvünkön, csak az eltúlzott hangsúlyokból, gesztusokból különbözteti meg helyes és helytelen cselekedeteit.
Ha már találtunk egy helyet, ahova kutyusunk szívesen jár, ha a "szükség" úgy hozza, akkor térjünk vele vissza mindig ugyanoda . Vigyük el hosszabb sétákra és játsszunk vele, de mindig csak a kétbetűs kitérő megtétele után.
Forrás: www.sulinet.hu, www.haziallat.hu
Azonban az is előfordulhat, hogy ez a folyamat nem megy egyik hétről a másikra, és akár 1-2 hónap is eltelhet, mire megszokja. A probléma ilyenkor leginkább az, hogy egy kiskutyát nem szívesen fenyít meg a gazdája, sokszor inkább elnéző vele szemben. Mindenekelőtt azt jó, ha tudodjuk, hogy nincs reménytelen eset, minden kutya előbb vagy utóbb, de szobatiszta lesz. Ez azért is van, mert a kutya eredendően tiszta állat, vigyáz arra, hogy a környezet, ahol él, ahol alszik, tiszta legyen, szándékosan nem piszkít oda egyikük sem.
Sőt, van egy olyan jó tulajdonsága is, hogy igyekszik mindig ugyanott elvégezni a dolgát. A gazdi, vagyis a kutyatulajdonos még a kezdetekkor eldöntheti, hol akarja, hogy ez a hely legyen.
Ha a kiskutyának ki kell mennie, annak vannak konkrét jelei, melyeket, ha már ismerünk, könnyebb a dolgunk.
Eleinte előfordul, hogy csak azzal jelez, hogy a földet szaglássza, s némelyikük közben fel-alá szaladgál, keresve a megfelelő helyet. Ilyenkor nincs sok időnk, csupán néhány másodperc, hogy felkapjuk és gyorsan a megfelelő helyre vigyük őt.
Ha kint végzi el a dolgát, minden alkalommal - rögtön ürítés után - dicsérjük meg . Soha ne várjunk vele otthonig, ugyanis csak így tanulja meg, hogy mi az, amit elvárunk tőle. Legyenek ezek a dicséretek kissé túlzóak, hiszen a kutyus még nem tud a nyelvünkön, csak az eltúlzott hangsúlyokból, gesztusokból különbözteti meg helyes és helytelen cselekedeteit.
Ha már találtunk egy helyet, ahova kutyusunk szívesen jár, ha a "szükség" úgy hozza, akkor térjünk vele vissza mindig ugyanoda . Vigyük el hosszabb sétákra és játsszunk vele, de mindig csak a kétbetűs kitérő megtétele után.
Forrás: www.sulinet.hu, www.haziallat.hu
Memo