2025. 11. 16. - 09:00
Több pénzt keresnek azok, akik tanulnak a generatív mesterséges intelligenciáról
Egy olasz kutatás feltárta, hogy a generatív mesterséges intelligencia hatalmas előnyöket hoz, de csak azoknak, akik készek tanulni és fejlődni vele együtt.
A CEPR VoxEU szaklapban megjelent tanulmány szerint a generatív mesterséges intelligencia gyorsabban terjed, mint bármely korábbi digitális technológia, mégis egyre mélyebb társadalmi szakadékot hoz létre.
Az olasz háztartásokat vizsgáló felmérés kimutatta: bár a felnőttek több mint 75 százaléka már hallott a mesterséges intelligenciáról, mindössze harmaduk használja aktívan, leginkább a fiatal, képzett és digitálisan nyitott rétegek. A szerzők, Leonardo Gambacorta, Tullio Jappelli és Tommaso Oliviero szerint ez a különbség már most érezhető a jövedelmekben és a munkaerőpiacon.
A kutatás rávilágít, hogy a generatív mesterséges intelligencia eszközök, például a szöveg- és képgenerátorok, akár 55 százalékos termelékenységnövekedést hozhatnak a szellemi munkakörökben. Mégis, az idősebb és alacsonyabb végzettségű munkavállalók gyakran kimaradnak ebből az előnyből. Az oktatási szint és a társadalmi aktivitás a legfontosabb tényezők a technológia elsajátításában, vagyis a jövő sikere egyre inkább azon múlik, ki hajlandó a mesterséges intelligenciáról tanulni és ki nem.
Európai kutatás: a generatív mesterséges intelligencia felemel, de nem mindenkit
Az elemzés szerint az átlagos mesterséges intelligencia-használat 1,8–2,2 százalékos jövedelem növekedést eredményez, ez körülbelül fél évnyi plusz tanulásnak felel meg. Bár ez a hatás mérsékelt, a társadalom egészére vetítve mégis óriási jelentőségű. Egy olyan korszak kezdődött, ahol a digitális kompetencia közvetlenül átváltható gazdasági előnnyé válik.
A tanulmány rámutat arra is, hogy a nők és az idősebb korosztály tagjai kevesebb eséllyel használják a generatív mesterséges intelligenciát, még azonos körülmények között is. Ez nemcsak technológiai, hanem kulturális kihívás is: a generatív rendszerek elfogadása ugyanis sokszor attól függ, mennyire bízunk bennük és mennyire értjük meg működésüket. Az Európai Bizottság „Digitális Évtized” programja ezért azt célozza, hogy 2030-ra a felnőttek 80 százaléka rendelkezzen alapvető digitális készségekkel. Ez az arány jelenleg 54 százalék körül mozog az EU-ban.
A generatív mesterséges intelligencia tehát nem csupán technológia, hanem társadalmi tükör is. Megmutatja, hol tartunk a tudásban, az egyenlőségben és abban, mennyire hisszük el, hogy a jövő eszközei a miénk is lehetnek. A szakértők szerint, ha a közösségekben elindul a közös tanulás, például helyi képzésekkel vagy mentorprogramokkal, akkor a generatív mesterséges intelligencia nem elválaszt, hanem összeköt.
CS.SZ.
