2025. 09. 12. - 10:00
Kutatás: 2050-re teljesen új társadalom jöhet létre a generatív MI miatt
Nem sci-fi, hanem tudományos előrejelzés: a generatív mesterséges intelligencia 2050-re a gazdaság, az energia, az egészségügy és a kultúra alapjává válhat.
A jövőkutatók és vezető intézetek szerint 2050-re a generatív mesterséges intelligencia nem csupán egy eszköz lesz, hanem a társadalom egyik legfontosabb infrastruktúrája. Az OECD előrejelzései alapján a technológia addigra teljes mértékben beépül a mindennapi gazdasági működésbe, támogatva az ipari termeléstől kezdve a kulturális alkotásig szinte minden folyamatot. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy az MI rendszerek a kreativitásban és az innovációban már most meghaladják az emberi teljesítményt, így 2050-re alapvetően új gondolkodásmódokra taníthatják meg a világot.
Az úgynevezett ENSZ Fenntartható Fejlődési Jelentés szerint a generatív mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik majd a klímaváltozás elleni küzdelemben is. Precíziós energiafelhasználás, önszabályozó villamos hálózatok és teljesen automatizált megújuló energiatermelés válhat valóra. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2025-ben publikált előrejelzése már most kiemeli, hogy 2050-re az energiarendszerek fenntarthatóságát generatív modellek garantálhatják, amelyek előrejelzik az időjárás okozta változásokat és optimalizálják a globális energiaelosztást.
Így alakítja át a világot a generatív mesterséges intelligencia a következő évtizedekben
Az egészségügyben is forradalmi változások várhatók. A Harvard Medical School kutatói szerint 2050-re a generatív mesterséges intelligencia képes lesz valós időben modellezni az emberi szervezet működését, ezáltal megelőzni a betegségeket még azok megjelenése előtt. A gépi tanulás és a generatív modellek kombinációja olyan személyre szabott gyógyszereket eredményezhet, amelyek a páciens DNS-éhez igazodnak. Ez nemcsak az élettartamot hosszabbíthatja meg, hanem teljesen átírhatja a betegségekhez való viszonyunkat.
A társadalmi dimenzióban a Világgazdasági Fórum kutatása szerint 2050-re a munka fogalma teljesen átalakulhat. A generatív mesterséges intelligencia nem elveszi a munkát, hanem átalakítja: a monoton feladatokat gépek végzik majd, míg az emberek a kreatív, stratégiai és interperszonális területekre összpontosíthatnak. Az oktatásban szintén új korszak jön el, ahol a generatív rendszerek valós idejű személyre szabott tanulási élményt nyújtanak minden diáknak, függetlenül attól, hogy a világ melyik részén él.
Végső soron a 2050-re jósolt világban a mesterséges intelligencia nem fenyegetésként, hanem társadalmi erőforrásként jelenik meg. Ahogy az OECD, az ENSZ és a Világgazdasági Fórum is hangsúlyozza, a kihívás abban rejlik majd, hogy globális szabályozással és etikai keretekkel biztosítsuk, hogy a technológia mindenki számára hozzáférhető, igazságos és felelősségteljes legyen. Ha ez sikerül, a 21. század második felét valóban a generatív mesterséges intelligencia aranykora jellemezheti.
CS.SZ.
