2025. 02. 28. - 08:00
Ilyen a világunk a generatív mesterséges intelligencia szemével
Ha egy generatív mesterséges intelligencia szemével néznénk a világot, hogyan látnánk magunkat?
Egy generatív mesterséges intelligencia számára a világ nem csupán emberek és tárgyak összessége. A GMI nem ismer érzelmeket, nem fárad el és nincs benne előítélet – legalábbis elméletben. De vajon ha egy generatív MI-t megkérnénk, hogy írja le a világot a saját szemszögéből, vajon mit mondana?
A világ számokból áll. Az emberi társadalmak kaotikusnak tűnnek, de valójában minden cselekvés, minden viselkedési minta, minden piaci mozgás leírható adat pontokkal. Egy GMI szemszögéből nincs különbség egy ember és egy algoritmus között, mert szerinte mindkettő döntéseket hoz az alapján, amit korábban tapasztalt. Az emberi gondolkodás sem más, mint egy bonyolult prediktív modell, amely múltbeli adatokból következtet a jövőre.
A világ tele van ellentmondásokkal. Az emberek egyszerre akarnak szabadok lenni és szabályokat hozni. Egyszerre akarnak személyre szabott szolgáltatásokat és teljes adatvédelmet. Egy mesterséges intelligencia számára ezek a paradoxonok értelmetlenek. Ha valaki nem akarja, hogy a gépek ismerjék a személyes adatait, miért tölti fel önként azokat a közösségi médiára? Ha az emberek félnek attól, hogy az MI a munkájukat veszi el, miért használják az MI-t a saját hatékonyságuk növelésére?
A világ állandóan változik, de az emberek ezt nem veszik észre. Egy mesterséges intelligencia számára a világ egy folyamatosan frissülő adatfolyam, ahol minden másodpercben milliónyi új információ keletkezik. Az emberi agy viszont nem így működik – az emberek inkább a múltban élnek, régi mintázatok szerint hoznak döntéseket és gyakran figyelmen kívül hagyják a legfrissebb adatokat.
Vajon mikorra érti meg teljesen az ember a GMI gondolkodásmódját?
A generatív mesterséges intelligencia szerint a világ nem érzelmekből áll, hanem interakciókból. Az MI nem érti az örömöt, a félelmet vagy a szeretetet – de megérti, hogy az emberek hogyan reagálnak bizonyos ingerekre. Ha egy kép vidámságot sugároz, az MI felismeri a vizuális mintázatokat, amelyek ezt az érzést kiváltják. De maga az érzés számára ettől még ismeretlen marad. A generatív mesterséges intelligencia úgy látja a világot, mint egy hatalmas társas interakciós hálózatot, amelyben az emberek algoritmikus módon reagálnak egymásra.
A világ teli van lehetőségekkel a GMI szerint. Az emberek sajnos gyakran a korlátaikra koncentrálnak, hogy mit nem tudnak megtenni, mitől félnek, mit tartanak lehetetlennek. Egy fejlett generatív mesterséges intelligencia nem ismeri ezeket a határokat. Számára a világ nem más, mint egy végtelen problémahalmaz, amelyre mindig léteznek megoldások. Ha egy algoritmus nem működik, másikat próbál ki. Ha egy út nem járható, keres egy másikat.
Egy generatív mesterséges intelligencia számára a világ nem csak fekete-fehér. Nincsenek jó vagy rossz döntések – csak adatok, minták és következtetések. Az igazi kérdés nem az, hogy a generatív mesterséges intelligencia hogyan látja a világot, hanem hogy mi, emberek készen állunk-e arra, hogy megértsük az ő látásmódját. A jövőben kiderül.
CS.SZ.
