2025. 06. 24. - 07:45
Generatív MI tudás van, tőke viszont nincs rá Európában
Brüsszel figyelmeztet: a kutatás nagyon erős, de a befektetések elmaradnak Európában.
A generatív mesterséges intelligencia új korszakot nyitott az európai kutatásban. 2023-ban az EU a globális mesterséges intelligencia-tudományos publikációk 21%-át adta, ezzel második helyen áll a világon. Ez a szellemi tőke lenyűgöző. Ugyanakkor a frissen megjelent Generative AI Outlook Report szerint komoly veszély fenyeget: a szellemi fölényünk nem párosul pénzügyi befektetésekkel. Az amerikai és kínai techóriások messze meghaladják az EU-t szabadalmak, startup tőke és innovációs gyorsaság terén.
A probléma gyökere nem a tehetség, hanem a finanszírozás. Míg Kínában és az Egyesült Államokban milliárdos tőkeinjekciók hajtják a mesterséges intelligencia innovációt, addig az európai startupok gyakran elvéreznek a korai fázisban, egyszerűen azért, mert nincs hozzáférésük a megfelelő tőkéhez. Az EU mesterséges intelligencia-szabadalmainak aránya mindössze 2% globálisan, ez drámaian alacsony az akadémiai erőfölényhez képest.
Generatív mesterséges intelligencia: Európa álmodik, Amerika épít?
Ez a disszonancia egy olyan jövőt vetít előre, ahol Európa a kutatólaboratórium szerepében ragad, míg más földrészek aratják le az üzleti és geopolitikai gyümölcsöket. Pedig a generatív mesterséges intelligencia nemcsak a startup szektorra van hatással. Az egészségügy, az oktatás, az ipar, de még a közszféra is rengeteget profitálhat ebből a technológiából. Az EU például élen jár a generatív mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásainak kutatásában, például diagnosztikai modellek fejlesztésében vagy személyre szabott terápiák tervezésében.
A Brüsszel által meghirdetett Apply AI Strategy célja pontosan ennek az ellentmondásnak a feloldása: hogyan válhat Európa nem csak kutatási, hanem üzleti és technológiai nagyhatalommá a generatív mesterséges intelligencia területén. A terv kulcseleme az oktatás és a kompetenciafejlesztés, valamint a kutatás és ipar közti kapcsolat erősítése. Az áttöréshez viszont bátor, célzott és gyors befektetésekre van szükség, olyanokra, amelyek nemcsak innovációt, de globális versenyképességet is biztosítanak.
Ha Európa nem akar a technológiai másodvonalba szorulni, most kell cselekednie. A generatív mesterséges intelligencia nemcsak a jövő iparága, hanem a jelen gazdasági motorja is. Akár közszolgáltatásról, akár ipari termelésről van szó, a generatív mesterséges intelligencia kulcsfontosságú. A kérdés már nem az, hogy „kell-e”, hanem hogy „ki vezeti a versenyt”. Az EU-nak most kell meghoznia a döntést, hogy csak szemlélő lesz, vagy formáló erő a globális technológiai színpadon.
