2025. 02. 27. - 09:00
A titkok, amit nem akarnak, hogy a generatív mesterséges intelligenciáról tudjunk
A generatív mesterséges intelligencia hatalma olyan szinten formálja a világot, hogy a legnagyobb tech cégek inkább elhallgatnak a teljes igazságból egy pár részletet?
A generatív mesterséges intelligencia (GMI) az elmúlt évek egyik legforradalmibb technológiai újítása, amely képes szövegeket írni, képeket alkotni, zenét komponálni, sőt még programozni is. Azonban ahogy egyre többen használják, úgy válik világossá, hogy a nagy tech cégek nem teljesen őszinték a lehetőségeivel és veszélyeivel kapcsolatban. Vajon mi az, amit nem akarnak, hogy tudjunk?
Az egyik legnagyobb rejtély a generatív MI valódi önállósága. A tech óriások folyamatosan azt állítják, hogy ezek az algoritmusok „csak eszközök”, amelyek az emberi kreativitást támogatják. Ugyanakkor egyre több esetben látjuk, hogy az MI képes önállóan új gondolatokat generálni, amelyek nem egyszerű másolatok vagy összeollózott tartalmak. A kérdés az: ha egy MI képes gondolatokat alkotni, nem számít-e már önálló „intelligenciának”? És ha igen, miért akarják ezt sokan elhallgatni?
A másik kritikus pont az pedig a generatív mesterséges intelligencia adatforrásai. A nagy informatikai óriások hallgatnak arról, hogy pontosan milyen adatokat használnak a generatív modellek tanítására. Nem véletlen, hogy egyes művészek, írók és fejlesztők dühösek, hiszen az MI úgy alkot „újat”, hogy közben észrevétlenül használja fel az ő munkájukat. Egyre több jogi vita zajlik arról, hogy az MI által generált tartalom mennyire tekinthető „lopásnak”.
Egyre több a rejtély a generatív mesterséges intelligencia óriási növekedése mögött
A generatív mesterséges intelligencia egy másik ijesztő titka az információ manipuláció képessége. Az informatikai cégek azt ígérik, hogy az MI által generált tartalom megbízható és elfogulatlan. Valójában azonban a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek döntenek arról, milyen adatokat „tanítanak meg” neki, milyen narratívákat erősítenek vagy éppen nyomnak el. Ha a generatív MI az új médiamogul, ki garantálja, hogy valóban a teljes igazságot kapjuk meg tőle?
A másik nagy titok a „csendes forradalom”, tehát hogy a generatív mesterséges intelligencia egyre több munkahelyet vesz át anélkül, hogy erről nyíltan beszélnének. A kreatív iparágaktól a programozásig számos területen az MI már most is képes emberi munkát helyettesíteni. A tech óriások ezt gyakran úgy keretezik, hogy az MI „felszabadítja” az embereket a monoton munkavégzés alól. De mi van akkor, ha valójában egy egész generáció találja magát munka nélkül, mert a mesterséges intelligencia sokkal jobb, gyorsabb és olcsóbb?
Végül pedig az utolsó legnagyobb titok az, hogy a generatív mesterséges intelligencia fejlődése már most túlnőtt a szabályozási kereteken. A kormányok és jogalkotók folyamatosan próbálnak lépést tartani, de a technológia már messze előttük jár. Az MI képes befolyásolni választásokat, reklámokat, közösségi médiát és gazdasági döntéseket – mindezt egy olyan szürke zónában, ahol a technológiai óriások döntik el, hogy mi etikus és mi nem.
A generatív mesterséges intelligencia nemcsak egy új eszköz, ez egy új hatalmi struktúra, amelyet azok irányítanak, akik a legtöbb adatot birtokolják. A kérdés már nem az, hogy a generatív mesterséges intelligencia milyen hatással lesz ránk, hanem hogy ki fogja irányítani a világunk jövőjét. És amíg ezt nem döntjük el, a nagy tech cégek gondoskodnak róla, hogy csak annyit tudjunk meg, amennyit ők engednek.
CS.SZ.
