2025. 07. 08. - 14:12
A Deutsche Telekom generatív MI fejlesztéseket jelentett be
A Deutsche Telekom saját fejlesztésű, nyílt forráskódú platformja új korszakot nyitott az európai ügyfélszolgálati technológiában. Így épül fel az LMOS és az Arc keretrendszer jövőbiztos víziója.
A Deutsche Telekom csendben, de annál hatékonyabban robbant be a generatív mesterséges intelligencia globális versenyébe. Európa egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója nem elégszik meg a chatbotokkal és inkább saját, nyílt forráskódú platformot épített, amellyel generatív mesterséges intelligencia ügynökök millióinak adhat életet. A Language Model Operating System (LMOS) és a Kotlin-alapú Arc keretrendszer nemcsak technológiai áttörést jelent, hanem példát is mutat arra, hogyan válhat egy vállalat önálló szereplővé a generatív mesterséges intelligencia korszakában.
Az LMOS fejlesztése nem egy hirtelen felindulásból született, hanem egy stratégiai döntésből, amely mögött az a felismerés állt, hogy a jövő nem az elszigetelt modellekben, hanem az ügynök-alapú, kontextus vezérelt rendszerekben rejlik. A cél világos volt: olyan platformot építeni, amely lehetővé teszi, hogy a vállalat saját ügynököket fejlesszen, kezeljen és skálázzon, mindezt vállalati szintű megbízhatósággal. Ennek eredményeképp született meg az LMOS, amely már most milliós felhasználói interakciókat kezel havonta és radikálisan lecsökkentette az emberi beavatkozás szükségességét.
Sokan meglepődtek, de a cég már több éve tervezi ezt a fejlesztést
A platform szíve az úgynevezett Arc, ami egy olyan Kotlin-alapú DSL (domain-specific language), amely lehetővé teszi a fejlesztőknek, hogy a már ismert API-kkal és eszközökkel építsenek generatív mesterséges intelligencia ügynököket, különösebb tanulási görbe nélkül. Az Arc nyelve ráadásul elérhetővé vált az üzleti csapatok számára is: az Agent Definition Language (ADL) segítségével a nem fejlesztő kollégák is képesek az ügynökök működésének módosítására. Ezzel a megoldással a Telekom elérte a szent grált, hiszen a technológia nem csak skálázható, hanem demokratikus is lett.
A LMOS nem csak épít, hanem keres is. A platform mögötti tudása lapokat modern, vektor-alapú keresési architektúra támogatja, amelynek középpontjában a Rust-alapú Qdrant adatbázis áll. A Telekom saját fejlesztésű Wurzel keretrendszere pedig biztosítja, hogy a dokumentumokból, tudásbázisokból és ügyfélspecifikus forrásokból származó információk mindig pontosan és időben jussanak el az ügynökökhöz. A retriever alapú mesterséges intelligencia válaszok így végre nemcsak gyorsak, hanem relevánsak is.
A „Heroku az ügynököknek” mottó nem túlzás. Az LMOS gyakorlatilag eltünteti az ügynök fejlesztés komplexitását, hiszen egy új ügynök megalkotása nem több mint egy nap, a telepítés automatikus, a skálázás és verziókezelés pedig beépített. A Frag Magenta OneBOT, a Telekom ügyfélszolgálati mesterséges intelligencia asszisztense már most több országban működik és valószínűleg Európa legnagyobb élő generatív mesterséges intelligencia ügynökplatformjává vált. Külön érdekesség, hogy az OpenAI előtt hónapokkal léptek pályára.
CS.SZ.
