2023. 09. 05. - 08:35
Tartós kezelés lehet fogérzékenységre a fogászati pasztilla
A legtapasztaltabb fogorvosok számára is bosszantó problémát jelent a fogak túlérzékenysége – erre a közelmúltban lehetséges megoldás született.
Napjainkban, különösen a modern fogászati technológiáknak köszönhetően bizonyos kezelések rutinszerűvé váltak – kezdve a szuvasodások megoldásától a fogimplantátumok behelyezésééig.
Létezik azonban egy probléma, mely még a legtapasztaltabb fogorvosokat is bosszantja: a túlérzékenység, vagyis amikor a fogak forró, hideg vagy savas ételekkel való érintkezéskor fájni kezdenek.
„A túlérzékeny fogakkal rendelkező betegeken nem igazán tudunk segíteni - mondta Sami Dogan, a Washingtoni Egyetem restauratív fogászat professzora. - Minden javítási lehetőség elérhető a piacon, de ezek mind átmenetiek. A tünetek kezelésére összpontosítanak, nem pedig a kiváltó okokra. A pácienseim néhány hét, hónap múlva ismét megjelennek nálam és ugyanerre a problémára panaszkodnak.”
Tartós kezelés lehet fogérzékenységre a fogászati pasztilla
Emiatt a professzor pár évvel ezelőtt elkezdett dolgozni egy, a Washingtoni Egyetem (UW) anyagmérnökeiből álló csapattal – a szakemberek természetes protokoll kidolgozását tűzték ki célul az elveszett fogak ásványi anyagainak helyreállítására, amelyről úgy gondolták, ez is végleges megoldás lehet a fogérzékenységgel járó, fájdalmas állapotra.
Megoldásukat 2023 telén mutatták be az ACS Biomaterials Science & Engineering szaklapban. Új ásványi mikrorétegeket építenek, amelyek mélyen behatolnak a fogba, hogy hatékony, hosszan tartó természetes védelmet biztosítsanak.
A végső cél az, hogy könnyen elérhető segítséget nyújtsanak világszerte a fogérzékenységtől szenvedő felnőttek millióinak – mondta Dogan.
A túlérzékeny fogú embereknél a fájdalom akkor jelentkezik, amikor a savak - például azok, amelyek a nyál cukorbontása után keletkeznek -, elhasználják a fogzománcot. Ez a kopás – az úgynevezett demineralizáció – megszakítás nélkül feltárhatja azokat az utakat, amelyek összekötik a fog kemény külsejét a puhább belsővel, a dentinnel és a pulpával. Az idegek és az erek védtelenné válnak és fájdalom lép fel.
A szervezetnek nincs módja a kopott zománc helyreállítására vagy újratermelésére, amely az egyetlen nem élő szövet az emberi testben.
Ezen veszteség visszafordítására a Washingtoni Egyetem kutatói úgy tervezték meg megoldásukat, hogy molekulárisan biomimetikus legyen - ez nagyon hasonlít azon molekuláris folyamatokhoz, amelyek során a szervezet fogakat fejleszt.
A folyamat középpontjában egy peptid – egy rövid aminosavlánc – áll, amely az amelogenin nagyobb fehérjéből származik, ez pedig kulcsfontosságú az emberi fogak biológiai fejlődésében. Az sADP5 névre keresztelt, speciálisan testreszabott peptid megragadja a kalcium- és foszfátionokat – a fogak ásványi anyagának fő összetevőit –, és új ásványi mikrorétegek felépítésére használja őket.
„Technológiánk ugyanazokat az ásványi anyagokat képezi, amelyek a fogban találhatók, beleértve a zománcot, a cementet és a dentint is, amelyek korábban a demineralizáció során feloldódtak és érzékenységet okoztak" - magyarázta Deniz T. Yücesoy, a kutatás vezető szerzője, aki posztdoktori kutatóként kezdte a munkát. Az egyetem, valamint a Türkiye-i Izmir Institute of Technology adjunktusa.
„Az újonnan képződött ásványi mikrorétegek lezárják a kommunikációs csatornákat a fogidegekkel, így a túlérzékenység nem jelenthet problémát” – jegyezte meg.
A peptid szinte bármilyen típusú szájápolási termékbe integrálható. A preklinikai vizsgálatok során a résztvevők egy köhögés elleni csepp méretével megegyező fogászati pasztillát kaptak, amelynek kalcium- és foszfátmagját peptiddel átitatott ízesítőréteg borította. A kutatók peptid alapú készítményeket is terveztek, beleértve a szájvizet, a fogászati géleket, a fogfehérítőket és a fogkrémeket.
„Számos különböző tervezési és szállítási módszer létezik. A legfontosabb a peptid, az adott készítmény kulcsfontosságú összetevője. Ez pedig működik” - mondta Hanson Fong, a Washingtoni Egyetem anyagtudományi és mérnöki tanársegédje, egyben a cikk társszerzője.
L.A.
