2024. 03. 14. - 08:45
Segít a fogak kiegyenesítésében a mesterséges intelligencia
Hozzájárul a fogszabályozó megfelelő fogakra rögzítéséhez egy újonnan kifejlesztett eszköz, mesterséges intelligencia segítségével.
Ha a fogak kiegyenesítése a cél, a mesterséges intelligencia már abban is komoly támogatást nyújthat.
A Koppenhágai Egyetem és a 3Shape által kifejlesztett új eszköz ugyanis segít a fogász szakembereknek, hogy helyesen rögzítsék a fogszabályozót a fogakra. A mesterséges intelligenciának és virtuális pácienseknek köszönhetően az eszköz előrejelzi a fogak mozgását – ezzel biztosítva, hogy a fogszabályozó ne legyen se túl laza, se túl szoros.
Nem lenne szükség felesleges körökre
Az érzésre sokan emlékezhetünk, amikor a fogszabályozónkat rendszeresen újra igazíttatni-feszíteni kellett a fogszabályozó rendelőben. A szakemberek minden tudásukat és tapasztalatukat felhasználták, ám a pontos eredményt nem jelezhették előre. Ebben segíthet most a számítógép.
Segít a fogak kiegyenesítésében a mesterséges intelligencia
A Koppenhágai Egyetem Számítástechnikai Tanszéke és a 3Shape cég együttműködésében hozta létre az eszközt, amely lehetővé teszi annak szimulálását, hogyan illeszkedjenek a fogszabályozók, hogy a lehető legjobb eredményt nyújtsák - túl sok felesleges kellemetlenség nélkül.
Az eszközt az emberi állkapocsból származó fogak és csontszerkezetek beszkennelt képeinek segítségével fejlesztették ki – ezeket használta azután a mesterséges intelligencia, hogy megjósolja, hogyan kell megtervezni a fogszabályozó-készleteket a páciens fogainak legmegfelelőbb kiegyenesítéséhez.
„Szimulációnk képes tájékoztatni a fogszabályozó orvost arról, hol kell és hol nem szabad nyomást kifejtenie a fogszabályozóknak a fogak kiegyenesítése érdekében – mondta Kenny Erleben, a UCPH Számítástechnikai Tanszék IMAGE (Képelemzés, Számítógépes Modellezés és Geometria) kutatási részlegének vezetője. - Jelenleg ezek a beavatkozások teljes mértékben a fogszabályzók mérlegelési körén alapulnak, sok próbálkozást és tévedést foglalva magukban. Mindez sok beállításhoz és a rendelő gyakori látogatásához vezethet. Ezeket a szimulációnk hosszú távon csökkentheti.”
„A tény, hogy a fogak mozgása páciensenként változik, még nagyobb kihívást jelent annak előrejelzése, hogy a különböző emberek fogai hogyan mozognak majd pontosan. Ezért fejlesztettünk ki új eszközt és egy különböző modellekből álló adatkészletet, amelyek segítenek leküzdeni ezeket a kihívásokat” – magyarázta Torkan Gholamalizadeh, Ph.D., a 3Shape munkatársa a Számítástudományi Tanszékről.
A digitális ikrek javíthatják a kezelést
A kutatók olyan számítógépes modellt készítettek, amely pontos 3D-s szimulációkat készít egy adott páciens állkapcsáról, s amelyet a fogorvosok és a technikusok a lehető legjobb kezelés megtervezéséhez használhatnak.
E szimulációk elkészítéséhez a kutatók emberi fogsorokat térképeztek fel a fogak részletes CT-vizsgálatával, valamint az állcsont és a fogak közötti apró, finom struktúrákról, amelyeket periodontális szalagoknak neveznek – egyfajta rostban gazdag kötőszövet, amely szilárdan tartja a fogakat az állkapocsban.
Ezt a fajta precíz, digitális utánzatot digitális ikernek nevezik – s ebben az összefüggésben a kutatók létrehozták a „digitális fogászati páciensek” adatbázisát.
Ez azonban még nem minden. A kutatók adatbázisa más digitális betegtípusokat is tartalmaz, amelyek egy napon máshol is hasznosak lehetnek az egészségügyi szektorban.
„Jelenleg rendelkezésünkre áll egy digitális páciens-adatbázis, amely amellett, hogy az igazítási terveket szimulálja, többek között csípőimplantátumokhoz is használható. Hosszú távon ez megkönnyítheti a betegek életét és erőforrásokat takaríthat meg a társadalom számára" - mondta Kenny Erleben.
A digitális ikreket hasznosító kutatási terület viszonylag új, Erleben professzor virtuális betegek adatbázisa pedig egyelőre világelső.
Az adatbázisnak azonban még nagyobbá kell válnia, ha az a cél, hogy a digitális ikrek valóban gyökeret verjenek, az egészségügyi szektor és a társadalom javát szolgálva.
„Több adat lehetővé teszi a kezelések szimulálását és az orvosi eszközök adaptálását, hogy pontosabban megcélozzuk a betegeket a teljes populációban” – jegyezte meg Erleben professzor.
Ezenkívül az eszköznek meg kell küzdenie a különféle szabályozási akadályokkal, mielőtt a fogszabályozók számára kiterjesztenék azokat. A kutatók ezt a belátható jövőben szeretnék elérni.
Az eredményeket az IEEE Access folyóiratban publikálták.
L.A.
