2023. 07. 21. - 09:20

Rák és lepedék ellen is küzdhet a CRISPR technológia a fogászatban

Rák és lepedék ellen is küzdhet a CRISPR technológia a fogászatban

Az egyedülálló CRISPR technológiának számos lehetséges felhasználási területe van fogászati területen is – nézzük meg ezeket egy kicsit közelebbről.

Valóságos forradalmat hozhat a jövőben egy vadonatúj technológia, a CRISPR - a Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats rövidítése, azaz rendszeresen csoportosított rövid palindrom ismétlődések -, nemcsak az egészségügy, hanem a fogászat területén is.
 
Cikkünk első részében már szó esett a programozható fehérje tulajdonságairól.
 
Lássuk azonban, milyen módon alkalmazhatja ezt a fogászat.
 
A CRISPR technológiának számos lehetséges felhasználási módja van ezen a területen, amelyek mindegyike véglegesen megváltoztathatja az általunk jelenleg ismert fogászatot.
 
A felhasználások gyakorlati alkalmazása a klinikai környezetben még hosszú ideig tarthat. A CRISPR ellentmondásos természete azzal a ténnyel társul, hogy egy vadonatúj technológiáról van szó, melynek lehetőségeit csak most kezdik feltárni. Valójában évtizedekbe telhet a CRISPR kezelések kifejlesztése és bevezetése a fogászati területen.
 
Rák és lepedék ellen is küzdhet a CRISPR technológia a fogászatban
Rák és lepedék ellen is küzdhet a CRISPR technológia a fogászatban
 
A korai jelek azonban arra utalnak, hogy a technológiának köszönhetően a leginkább legyengítő, legproblémásabb fogászati betegségek kezelése is lehetővé válik.
 
A CRISPR néhány lehetséges felhasználása a fogászatban, amelyeket eddig azonosítottak, az alábbiak.
 
1.Szájüregi rák lehetséges új kezelése
 
A Pennsylvaniai Egyetem kutatói megkezdték a rákkezelés klinikai vizsgálatait a CRISPR technológiával. A kezelni kívánt ráktípus jelenleg nem a szájüregi rák, azonban az általuk használt stratégia potenciálisan felhasználható különféle ráktípusok kezelésére, beleértve ezt is.
 
A tudósok megpróbálják megváltoztatni a betegek sejtjeit, hogy hatékonyabban küzdjenek a daganat ellen.
 
Egy másik, kínai kutatók által végzett vizsgálat kifejezetten a szájrákra irányul. A CRISPR segítségével igyekeznek elkülöníteni és kikapcsolni azokat a géneket, amelyek bizonyos típusú szájrák kialakulásához vezetnek.
 
A szájrák az egyik legpusztítóbb betegség, amellyel a fogászati páciensek szembesülhetnek - az ilyen innovatív, új kezelések lehetősége pedig meglehetősen izgalmas.
 
A plakkképződés gátlása ugyanakkor - a CRISPR legtöbb klinikai fogászati felhasználása a humán kísérletekkel kapcsolatos etikai dilemmák és időbefektetések miatt - még kissé távoli jövőnek számít.
 
Zajlik azonban néhány korai tanulmány az emberi szájüregi mikrobiomot alkotó baktériumokkal kapcsolatban.
 
Ezek a tanulmányok potenciálisan megváltoztathatják az általunk jelenleg ismert fogászatot.
 
Mint az ismert, a szájüregben lévő baktériumok biofilmet hoznak létre szacharidok felhasználásával, hogy extracelluláris mátrixot képezzenek, amelyben a baktériumkolóniák élnek és szaporodnak.
 
Meglepő módon már készült egy tanulmány, melyben a kutatók a CRISPR technológiát alkalmazták a S. Mutans működésének megváltoztatására, oly módon, hogy megzavarják a mátrix képződését és ez alapvetően gátolja a biofilm kialakulását.
 
Vagyis, a tudósok olyan kezelést próbálnak kidolgozni, amely megakadályozhatja a lepedék kialakulását az emberi szájban. Ezek az előrelépések valóban átalakítanák a fogorvosi szakmát.
 
Fontos megjegyezni, hogy bár vannak izgalmas kilátások, a tanulmányok egyelőre előzetes stádiumban vannak. Még sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy az ehhez hasonló technológia megvalósuljon. De a lehetőség már fennáll.
 
Amennyiben a kutatók sikeresen létrehoznak egy CRISPR-kezelést, mely megakadályozza a biofilm képződését, a fogszuvasodás és a fogágybetegségek ebből eredő visszaesése meglehetősen példátlan lenne.
 
L.A.
 

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.

 

gyulai_vafurdo

profight_banner.