2022. 06. 09. - 10:50
Kevésbé sikeres a fogimplantátum penicillin-allergiásoknál
Azoknál a betegeknél, akik penicillinallergiáról számolnak be, kevésbé valószínű a fogimplantátum beültetésének sikeressége – állapították meg a kutatók.
Úgy tűnik, kevésbé sikeres egy fogimplantátum beültetése a penicillin-allergiásoknál.
Egy új tanulmány rámutatott: több mint kétszer nagyobb eséllyel hibásodnak meg a fogimplantátumok beültetést követően azoknál az embereknél, akik penicillinallergiáról számoltak be és alternatív antibiotikumot kapnak, mint akik amoxicillint alkalmaztak.
A NYU Fogászati Főiskola kutatása - melyet a Clinical Implant Dentistry and Related Research folyóirat közölt – az első, amely az amoxicillintől eltérő antibiotikumok felírását vizsgálta fogászati implantátumok esetén.
A fogászati implantátumok biztonságos, hosszú távú megoldást kínálnak a hiányzó vagy sérült fogak pótlására. A művelet lényege, hogy sebészeti úton csavarszerű implantátumot helyeznek az állcsontba, ez működik helyettesítő foggyökérként és rögzíti a műfogat. A csont ezután több hónapon keresztül olvad össze az implantátummal, integrálva azt az állkapocsba.
Míg a fogászati implantátumok behelyezése nagyrészt sikeres, a beültetések egy kis része meghiúsul, amennyiben az implantátum nem integrálódik megfelelően az állcsontba.
Kevésbé sikeres a fogimplantátum penicillin-allergiásoknál
Ennek számos oka lehet - beleértve a fertőzést, a dohányzást vagy a fog sérülését. A fertőzés esélyének csökkentése érdekében számos fogász szakember amoxicillint – a penicillincsalád egyik antibiotikumát – írja fel az implantációs műtét előtt és azt követően. Amennyiben a páciens penicillin-allergiáról számol be, alternatív antibiotikumokat is fel lehet írni.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a penicillinallergiában szenvedő betegeknél nagyobb arányban fordulnak elő fogimplantátum-meghibásodások, de nem vizsgálták, hogy milyen antibiotikumokat használtak.
Ahhoz, hogy megértsék a különböző antibiotikumok szedésének eredményeit, az NYU Fogászati Főiskola kutatói áttekintették a fogászati implantátumot kapott betegek táblázatait, dokumentálva, milyen antibiotikumokat adtak be, s hogy a fogimplantálás sikeresnek bizonyult vagy sem.
A vizsgálatban 838 beteg vett részt – 434-en számoltak be penicillinallergiáról, 404 résztvevő nem volt allergiás a véletlenszerű mintában. Minden penicillinallergiás páciens kapott amoxicillint, míg az allergiáról beszámolóknak alternatív antibiotikumot adtak: klindamicint, azitromicint, ciprofloxacint vagy metronidazolt.
Kiderült, hogy a fogbeültetés a penicillinallergiás betegek 17,1 százalékánál sikertelen volt, szemben az allergiás betegek 8,4 százalékával. Azoknál a pácienseknél, akik az amoxicillintől eltérő antibiotikumokat szedtek, sokkal kisebb volt a fogimplantálás sikeressége; a klindamicint szedő betegek sikertelenségi aránya 19,9 százalékos, míg az azitromicint alkalmazóké 30,8 százalékos volt.
Ezenkívül a penicillinre allergiás betegeknél nagyobb valószínűséggel tapasztalták korábban a fogimplantátum meghibásodását - kevesebb mint 6 hónap alatt -, mint azoknál, akiknél nem állt fenn allergia (12 hónapnál tovább).
Egyelőre nem ismert, hogy miért nem sikerült penicillinallergiás betegeknél a fogbeültetés. A kutatók szerint ez számos tényezőnek tulajdonítható, beleértve az implantátumokhoz használt anyagokra adott reakciókat vagy az alternatív antibiotikumok hatástalanságát.
A kutatások ugyanakkor azt mutatják, túl sokan jelentenek penicillinallergiát – 90 százalékuk a tesztelés után nem igazán allergiás a penicillinre. Ennek eredményeként az egészségügyi szakértők azt javasolják, érdemes lenne tesztelni a pácienseket, akik penicillinallergiáról számoltak be, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy valóban így van-e.
„Amennyiben a páciens tényleges allergiás állapotát meghatározzák szájsebészeti beavatkozás előtt, kedvezőbb eredményeket érhetünk el, ha amoxicillint írunk fel azoknak, akiknek nincs valódi allergiájuk” - mondta Zahra Bagheri, az NYU Fogászati Főiskola Ashman Parodontológiai és Implantológiai Tanszékének klinikai adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője.
Hozzátette: a tanulmány rávilágít annak fontosságára, hogy a betegek pontos, naprakész szisztémás egészségügyi adatokat továbbítsanak fogászuknak.
L.A.
