2023. 09. 20. - 09:20
Kapszaicin cseppek kezelhetik az égő száj szindrómát
Kapszaicin cseppek jelenthetik az új módszert az égő száj szindróma kezelésére, amely krónikus állapotnak számít és kezelést igényel.
Megoldást találtak a kutatók az égő száj szindróma (BMS) kezelésére. Ez egy krónikus állapot, amelyet égető fájdalom jellemez a szájban, amelyet néha zsibbadás kísér. Klinikai jellemzői rendkívül hasonlítanak más neuropátiás fájdalomzavarokhoz.
Norvégiában korábban korlátozott mértékben foglalkoztak a jelenséggel – most azonban egy kutatási projekt a Fogorvostudományi Karról hozzájárulhat egy új kezelési módszer kidolgozásához.
A BMS az érintett páciensek számára gyakran zavaró állapot, mivel a fájdalom intenzitása ritkán felel meg a betegség klinikai tüneteinek.
„A legalább 4-6 hónapig tartó fájdalom intenzív égő érzéssel jár a szájban, amely nem magyarázható orvosi vagy fogászati betegséggel. Ez vezet a BMS diagnózisához” - magyarázta Preet Bano Singh docens, aki hozzátette: mivel kevés kutatás van az égő száj szindrómáról, a páciensek gyakran érzik úgy, hogy tüneteiket nem veszik komolyan, elbagatellizálják.
Kapszaicin cseppek kezelhetik az égő száj szindrómát
„A BMS-ben szenvedő betegek agyának szkennelésével azonban patológiát észleltünk az agyban lévő fájdalommátrixban. Ezt a nemzetközi, interdiszciplináris együttműködés a European Journal of Neuroscience-ben jelent meg, jelezve, hogy a BMS-ben szenvedő betegeknél agyi neuropátia van a fájdalom területén, s ez okozhatja az égő érzést a szájban” – mondta a szakember.
Bano Singh a szag-, íz- és szájfájdalmak klinikáján dolgozik, ahová számos krónikus, égető szájfájdalommal küzdő pácienst irányítanak.
Megjegyezte: mielőtt egy orvos megbizonyosodna arról, hogy egy személy égő száj szindrómában (BMS) szenved, fontos megvizsgálni és kizárni az égő fájdalom egyéb lehetséges okait.
Az orvosi és fogászati beavatkozások, valamint bizonyos gyógyszerek alkalmazása égető szájfájdalmat okozhat. Vagyis, fontos értékelni, hogy a fájdalom az egész testet érintő problémákból (szisztémás okok) vagy a száj körüli területeket érintő állapotokból (perifériás okok) eredhet-e.
Jelenleg nincs hatékony kezelési terv erre a betegcsoportra nézve Norvégiában. Különféle gyógyszereket használnak a BMS kezelésére, beleértve a benzodiazepineket, a gabapentint, a triciklikus antidepresszánsokat, az antipszichotikumokat, az antioxidánsokat és a viselkedés- terápiákat.
A kezelések egyike sem optimális vagy különösen hatékony - a betegek ezért kétségbeesnek, úgy érzik, nincs lehetőség krónikus fájdalmaik kezelésére vagy enyhítésére – mutatott rá Singh.
Az egyik hatásos gyógymód az alfa-liponsav antioxidáns. Singh megfigyelései szerint pácienseinek körülbelül 60 százaléka pozitívan reagál erre a kezelésre. A fennmaradó 40 százalékra alig vagy egyáltalán nincs hatása.
„A BMS azonban hatékonyan kezelhető kapszaicin géllel is, amelyet más országokban gyakran használnak” – mondta a szakember.
Norvégiában azonban nem lehet intraorális kapszaicin gélt vagy kenőcsöt vásárolni.
„Ezért döntöttem úgy, hogy megvizsgálom a módokat egy olyan anyag létrehozására, amely hatékonyan képes a megfelelő koncentrációjú kapszaicint a szájnyálkahártyára juttatni” - magyarázta Singh, aki felvette a kapcsolatot Hanna Tiainen docenssel. Tiainen szakértő a bioanyagok, a kémia és az anyagtudomány területén, s kutatásokat végez az UiO Fogorvostudományi Kar Klinikai Kutatólaboratóriumában, amely klinikai fogászat és orvostudomány kutatásával foglalkozó laboratórium.
Hanna Tiainennel, Simon Singh orvostanhallgatóval, Léa Lecomte anyagtudományi mesterszakos hallgatóval, valamint Nadin Elkafas és Frozan Haideri fogorvoshallgatókkal közösen laboratóriumi kísérletekbe kezdtek a kapszaicin anyaggal kapcsolatosan.
A diákokat Daria Zaytseva-Zotova és Alejandro Barrantes Bautista képezte és felügyelte a laboratóriumi kísérletekben.
„A kapszaicin egy kémiai vegyület, amely természetes módon megtalálható a chili paprikában. A testben lévő specifikus receptorok ébresztőjeként működik, amelyek fájdalom- és hőmérsékleti jeleket továbbítanak. Ezeket a receptorokat TRPV1 receptoroknak nevezik” – mondta el Singh.
A kihívást az jelentette, hogyan tartsák a hatóanyagot ott, ahol lennie kell. Amikor a kapszaicint a szájra alkalmazzák, a nyál gyakran kimossa és gyorsan eltűnik, amikor a nyelv mozog. Ezért a kutatók azon dolgoznak, hogy megtalálják a módját, hogy meghosszabbítsák a kapszaicin jelenlétét a szájban.
A kutatási projektben azt az ötletet fogalmazták meg, hogy egyfajta "hordozót" fejlesztenek ki, amely a kapszaicint a helyén tudja tartani a szájban - magyarázta Tiainen.
Ennek a hordozónak kellően ragadósnak kell lennie ahhoz, hogy a nyálkahártyához tapadjon.
„A cél egy olyan új módszer kidolgozása a kapszaicin szájba juttatására, amely hosszabb időtartamot és nagyobb hatékonyságot biztosít. Mielőtt azonban egy ilyen kezelési stratégiát végre lehetne hajtani, meg kell vizsgálni, hogy az új hordozó biztonságos-e a szájban lévő sejtek számára” - összegezték eredményeiket a kutatók.
L.A.
