2023. 08. 16. - 10:10
Fogászat - Algoritmusok segítik a parodontális betegségek nyomonkövetését és javítását
Számítógépes algoritmusokat fejlesztettek ki a kutatók a parodontális betegség változásainak nyomon követésére, amelyek segíthetik a fogorvosokat a betegség progressziójának követésében.
A parodontális betegség nyomon követése, illetve a diagnózis és a kezelés javítása érdekében fejlesztettek számítógépes algoritmusokat a kutatók.
A fogágybetegség egyre nagyobb népegészségügyi probléma, ami az Egyesült Államokban is kiemelkedő – emellett sajnos aluldiagnosztizált és alulkezelt.
A Regenstrief Intézet és az Indiana Egyetem Fogászati Iskolájának kutatói számítógépes algoritmusokat fejlesztettek ki a parodontális betegség változásainak nyomon követésére, amelyek segíthetik a fogorvosokat és a parodontológusokat a betegség előrehaladásának követésében.
Olyan eszközöket is megalkottak, amelyek lehetővé teszik az elektronikus fogászati nyilvántartási adatok használatát a betegség diagnosztizálására. Eredményeiket a Diagnostics folyóirat különszámában tették közzé.
Fogászat - Algoritmusok segítik a parodontális betegségek nyomonkövetését és javítását
Az egyre szélesebb körben elterjedt fogágybetegség – ínygyulladás – korai stádiumában az íny megduzzad, kipirosodik és vérezhet.
Súlyosabb formájában – ez a parodontitisz - az íny elhúzódhat a fogtól, csontvesztés történhet, a fogak meglazulhatnak és akár ki is eshetnek.
Nem kérdés, hogy a természetes fogak megtartása fontos a helyes táplálkozás és az egészség megőrzéséhez kapcsolódó egyéb tényezők szempontjából.
„A jellemzően aluldiagnosztizált ínybetegség visszafordítható, ha korai stádiumban észlelik, mielőtt még az alatta lévő struktúrákat és a fogak alátámasztását károsan befolyásolná. Ha a fogorvosoknak megvan a lehetősége nyomon követni a betegséget a klinikai feljegyzésekben található információk és a fogágy-diagram adatok alapján, a páciens elektronikus fogászati nyilvántartása lehetővé teszi a korai diagnózist és a reményt” – mondta el Thankam Thyvalikakath, DMD, MDS, Ph.D., a Regenstrief Intézet és az Indiana Egyetem Fogászati Iskola Fogászati Informatikai Programjának vezetője.
A szakember megjegyezte: azért dolgoznak, hogy létrehozzák az esetek strukturált dokumentálásának és diagnosztizálásának kultúráját, ahogyan az az orvostudományban történik.
„Úgy vélem, megközelítéseink előnye, hogy a rutinszerűen gyűjtött adatok felhasználásával automatizálhatjuk és nyomon követhetjük a fogínybetegségek kezelését és a csak klinikailag látható változásokat. Így még korai és potenciálisan visszafordítható stádiumban kaphatjuk el a fogínybetegséget. Ez ellentétben áll az olyan megközelítésekkel, amelyek csak a röntgenfelvételeket hasznosítják és csak előrehaladott fogínybetegséget mutatnak ki” – mondta Thyvalikakath doktor.
A fogágybetegség kockázatát növelik bizonyos tényezők. Ilyen a dohányzás, a cukorbetegség, a rossz szájhigiénia, a stressz, a hibás fogtömések és hidak, valamint a szájszárazságot okozó gyógyszerek.
„Egyes kockázati tényezők és az ínybetegség között kétirányú kapcsolat van - mondta dr. Thyvalikakath. - A cukorbetegség például növeli a fogágybetegség kockázatát, a fogágybetegség pedig negatívan befolyásolja a diabétesz lefolyását. Hasonló kapcsolat van a szív- és érrendszeri betegségek és a fogágybetegség között. Az ínybetegségek felismerése, monitorozása és kezelése a páciens általános egészségi állapotának fontos része” – tette hozzá a szakember.
L.A.
