Fogak: periodontális betegség indíthatja el az Alzheimer-kórt
Ha valaki hosszú ideig ki van téve a periodontális betegség baktériumainak, gyulladás és az agyi neuronok degenerációja alakulhat ki az esetében – tudósok szerint az egereken keletkezett hatás hasonló, mint az Alzheimer-kór az embereknél.
A periodontális, azaz a foggyökér körüli betegségek kezdő lökést adhatnak az Alzheimer-kór kialakulásához.
Kutatók olyan tanulmányt végeztek, melyből kiderült, hogy a szájban levő baktériumok hatással vannak egereknél az agy egészségére.
Amennyiben a periodontális betegség baktériumai hosszú távon jelen vannak a szervezetben, az a tapasztalatok szerint az egereknél az agyi neuronok gyulladását és degenerációját okozta – mindez hasonló az Alzheimer-kór hatásaihoz az emberek körében – állapították meg a Chicagói Illinois Egyetem kutatói.
Az egér modellben Alzheimer-kórhoz hasonló elváltozást kezdeményezett a fogak periodontális betegsége
A felfedezések, melyeket a PLoS One szaklapban közöltek, azt sugallják, hogy a periodontális betegség, ez a gyakori, de megelőzhető ínyfertőzés kezdeményezője lehet az Alzheimer-kórnak, melynek máig nincs gyógymódja.
„Más tanulmányok közeli összefüggést mutattak ki a periodontitis és a kognitív károsodás között, ám ez az első tanulmány, amely jelezte, hogy a periodontális baktériumoknak való kitettség eredménye az idegi plakkok formálódása, melyek felgyorsítják az Alzheimer-kórnál tapasztalható neuropatológiát” – mondta el dr. Keiko Watanabe, az UIC Fogászati Kollégiumának periodontológia professzora, a tanulmány szerzője.
„Ez igen nagy meglepetés volt – mondta Watanabe. – Nem számítottunk rá, hogy a periodontális kórokozónak ekkora befolyása lenne az agyra, vagy hogy a hatások ennyire hasonlítanak az hasonlítanának az Alzheimer-kórra."
A baktériumok agy egészségére gyakorolt hatásának tanulmányozásához Watanabe és kollégái – beleértve dr. Vladimir Ilievskit, az UIC kutatási professzor asszisztensét, egyben a tanulmány társ-szerzőjét – krónikus periodontitist idéztek elő 10 vad típusú egérnél. A betegség jellegzetessége a lágy szövetek károsodása és csontvesztés a szájban.
Kontrollcsoportot másik 10 egér alkotott. 22 hét után, melynek során többször is baktériumot juttattak a szájukba, a kutatók megfigyelték az agyi szöveteket és összevetették azokat az egészséges agyéval.
Kiderült: az egereknél, melyeket krónikus mértékben kitettek a baktériumoknak, jelentősen nagyobb mennyiségben volt megfigyelhető az amyloid béta felgyülemlése – ez az az idegi plakk, melyet az Alzheimer-betegek agyszöveteiben is ki lehet mutatni. A tanulmányozott csoportnál több agyi gyulladás és kevesebb intakt idegsejt volt tapasztalható a degenerációnak köszönhetően.
A felfedezéseket később az ún. amyloid béta protein analízissel is megerősítették, valamint RNA-elemzéssel, melyből kiderült, hogy a tanulmányozott csoportban a gyulladással és degenerációval kapcsolatos gének nagyobb expressziója volt jelen.
A felfedezések meglehetősen jelentőségteljesek, mivel vad egereken végezték a tanulmányt, s a legtöbb modell, mely az Alzheimer-kórral kapcsolatos, transzgenikus egerekre támaszkodik – utóbbiakat genetikailag megváltoztatták.
A vad egerekkel végzett kutatás azonban alátámasztotta az elképzelés igazságát – ezeknél a rágcsálóknál ugyanis alaphangon nem alakulna ki a betegség. Azaz, a periodontális baktérium valóban beindíthatja az Alzheimer-kór kialakulását.
B.A.
