2020. 12. 15. - 11:25
Új ideghálózat állítja helyre a rekeszizom működését gerincvelő sérülés után

Számos gerincvelő sérülést elszenvedett betegnek légzőkészülékre kell támaszkodnia a rekeszizom bénulása miatt. Kutatók most olyan felfedezést tettek, amely forradalmasíthatja a gerincvelő sérüléseinek kezelését.
Azoknak a betegeknek, akik gerincvelő-sérülést éltek át, sok esetben légzőkészülékre kell támaszkodni a légzéshez, mert a rekeszizom is bénult, akárcsak a quadriplegia esetében.
A Case Western Reserve Egyetem Orvostudományi Karának kutatói most olyan felfedezést tettek, mely a gerincvelő sérüléseinek kezelését valósággal forradalmasíthatja.
A CWR kutatói rájöttek, hogy a patkányokban és az egerekben két különböző idegi jelkészlet szabályozza a rekeszizom mozgását - az egyik idegi út az agyból származik, a másik a gerincvelőből.
A Cell Reports szaklapban közzétett tanulmány keretében a szakemberek gyógyszert használtak az alternatív idegpálya bekapcsolására és a rágcsálók légzésszerű mozgásának helyreállítására.

Gerincvelő-sérülés esetén sokaknál a rekeszizom működése sem megfelelő
„Megtaláltuk a módját annak, hogy a rekeszizom újra működjön, legalábbis a módszer megfelelő a rágcsálók esetében, s bízunk benne, hogy az emberekre is alkalmazható” – mondta el Jared Cregg, a Case Western Reserve Egyetem Orvostudományi Karának Idegtudományi Osztály végzős hallgatója.
„Új áramkört fedeztünk fel a gerincvelőben, melyről eddig még senki sem tudott. Funkcionálisan írjuk le, a hálózat idegsejtjei alapján. Patkányokban és egerekben méhnyak-környéki sérülést indukáltunk. A bal oldalon bénulást váltottunk ki, s felfedeztük, hogy ez a bal oldali rekeszizom funkcióval korrelál Olyan gyógyszereket alkalmaztunk, melyek akadályozzák a gátlást, s ezek, úgymond felengedték a fékeket, hogy a membrán újra megmozdulhasson” – magyarázta a kutató.
Az új hálózat felfedezésével a kutatók segíthetnek a gerincvelő sérülteknek a hiányzó agyi jelek megkerülésében és abban, hogy visszaállítsák a sérülési helyek alatti motoros működést - csökkentve a ventilátorok szükségességét.
A ventilátorokat alkalmazó betegeknél idővel sajnos nő a súlyos, potenciálisan halálos fertőzések esélye. Baktériumok növekedhetnek a tüdő légzőcsöveiben, tüdőgyulladást vagy szeptikémiát kiváltva.
A rekeszizom atrófiája pedig – mely kialakulhat, ha hosszú távú lélegeztetőgép-használat esetén nem használja a beteg a rekeszizmát - csökkentheti annak esélyét, hogy a páciens valaha újra egyedül lélegezzen.
Vagyis, a sérültek számára igencsak előnyös lenne, ha levennék őket a lélegeztetőgépről - mondta Jared Cregg.
A kutatók eredményei azt mutatják, hogy a rekeszizom az agytól teljesen elkülönülő idegi áramkörön keresztül is működhet.
„Felfedeztük a membrán vezérlésének módját az agyból származó jel hiányában. Ez az izgalmas felfedezés utat nyithat a jövőbeni stratégiák számára, melyek célja a motoros teljesítmény fokozása a nyaki gerincvelő sérülést követően” - mondta Cregg.
A kutató felhívta a figyelmet, hogy a kutatás még kezdeti szakaszban van, s szükség lesz még hosszabb távú tanulmányokra, mielőtt emberekre is kiterjesztik a kísérleteket.
László Adrienn