A tüdőrák a tüdő szövetéből kiinduló, határtalan osztódási képességel rendelkező kóros sejtszaporulat. Sok esetben áttéthez vezet, ez alatt azt értjük, ha a kóros tüdőszövet más szervekben is megjelenik, és burjánzik. Az elváltozások között kissejtes, és nem-kissejtes típusokat lehet megkülönböztetni. Előbbi nem rezekálható, de érzékenységet mutat a sugárkezeléssel szemben, míg utóbbi ennek az ellenkezője, így az rezisztens a sugárkezeléssel és a kemoterápiával szemben.
Beteg tüdő keresztmetszete
Kialakulását több tényező is elindíthatja, kváltó okai között a legtöbb esetben szerepet kapnak a különböző karcinogén anyagok, vírusos fertőzések, de akár az ionizáló sugárzás is. Ezeknek a hatásoknak kitéve a sejtek DNS-e szenved károkat, és minél több sejt károsodik, annál nagyobb eséllyel alakul ki a daganat. A legveszélyesebb tényező a tüdőrák kialakulásának szempontjából a dohányzás, a betegség során bekövetkező halál az esetek kilencven százalékában emiatt történik. Annál nagyobb a kialakulás esélye, minél tovább dohányzik valaki. A nemdohányzók esetében a passzív dohányzás az egyik legjelentősebb kiváltó oka a daganatos megbetegedésnek. A tüdőrákot indukáló tényezők fontossági sorrendjében a radon gáz áll a második helyen, mely egy színtelen szagtalan gáz, a rádium bomlása nyomán szabadul fel. Fontos kiváltó ok az azbeszt is, mely emellett több megbetegedésért is felelőssé tehető. Igazolt, hogy bizonyos vírus fertőzések is kiválthatják a sejtek rosszindulatúvá alakulását állatok esetében, ez az utóbbi időben történt kutatások alapján az emberi szervezetben is lejátszódhat.
Amennyiben felmerül a daganatos megbetegedés gyanúja, úgy az első teendő a mellkas röntgenfelvételének elkészítése. Ezen már kivehetőek az elváltozás kontúrjai. Amennyiben a lelet negatív, de a betegség meglétének a gyanúja erős lábakon áll, érdemes biopsziával egybekötött CT vizsgálatot végezni, így a szövettani besorolása is megtörténhet a daganatnak.
A legfőbb indukáló tényező
Megelőzés szempontjából a legfontosabb a dohányzás mellőzése, a különböző karcinogén anyagok, és rákkeltő ipari illetve mezőgazdasági vegyszerek kerülése, bár ezek jó részét már betiltották világszerte. Jó lehet a megelőzés érdekében a dohányzásról való leszoktatás, ennek érdekében sok megelőzési programot kreálnak, ezek elsődleges célcsoportjába a fiatalok tartoznak. A betegség kezelését döntően meghatározza a daganat szövettani besorolása, annak kiterjedése, és a beteg állapota. A legtöbb esetben sebészi úton, sugárkezeléssel és kemoterápiával próbálnak úrrá lenni a megbetegedésen. Ha a daganat túlzottan széterjedt, abban az esetben sebészeti úton már nem gyógyítható. Ezt a lehetőséget általában a nem-kissejtes, maximum III. fokú megbetegedések esetében alkalmazzák, melyek csak a fél tüdőt érintik. A kissejtes tüdőrák azonban kizárólag csak kemoterápiával illetve sugárkezeléssel gyógyítható. Ezen két eljárást gyakran kombinálva alkalmazzák.
