Maradandó nyomot hagy a cigi a DNS-en
Több mint hétezer gént változtat meg a dohányzás a szervezetünkben - így (is) okoz maradandó károsodást a cigaretta, derült ki egy új tanulmányból.
Eddig is tudtuk, hogy a dohányzás káros – ám most újabb részlet derült ki arról, hogy mennyire. Maradandó nyomot hagy a cigaretta az emberi DNS-en, több mint 7 ezer génen, s mindez hozzájárulhat a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásához.
A meghökkentő eredmény 16 ezer ember vérmintájából derült ki, 16 különböző tanulmány áttekintése során. Megmutatkozott az is, hogy azoknál, akik abbahagyták a dohányzást, a gének legtöbbje „felgyógyult” 5 éven belül.
A cigaretta hosszútávú nyomot hagy a DNS-en
Noha ez a hosszútávú dohányzás következményeit emeli ki, az mindenképp előnyös, hogy minél előbb leteszi valaki a cigit, annál előbb rendeződnek a gének - fogalmazott Dr. Stephanie London, a tanulmány vezető szerzője, a U.S. National Institute of Environmental Health Sciences járványtan-szakértője.
Egyes genetikai változások ugyanakkor megmaradnak, még 30 évvel a leszokás után is. Dr. London és kollégái erre a DNS-metiláción keresztül jöttek rá. Olyan genetikai változásokról van szó, amelyek nem változtatják meg a gének mögöttes „kódját”, de azt igen, ahogyan megnyilvánulnak vagy aktiválódnak, „bekapcsolódnak”.
Mindenki tudja, hogy a dohányzás számos súlyos betegség kialakulásához járul hozzá, beleértve a rákot, a szívbetegségeket, a stroke-ot, ezért világszerte törekedni kell az emberek leszoktatására. A tanulmány rámutat arra, hogy évente 6 millió ember hal meg a cigaretta miatt. Még a leszokás után évtizedekkel is kockázatot jelent a betegségek kifejlődésében. Ennek egyébként az egyik lehetséges okai éppen a DNS metiláció-változások.
Sokan nem tudják letenni a dohányt
A DNS metiláció-telepeket dr. London és kollégái összevetették a jelenleg még dohányzó, illetve már leszokott embereknél. Amellett, hogy a változások a gének egyharmadát érintették, a kutatók rájöttek, hogy ezek akár 3 évtizeddel a cigaretta letétele után is fennmaradnak.
A dohányzással kapcsolatos DNS-változások azonosításával sokkal pontosabb diagnózisokat lehet majd alkotni, amelyek precízen „mesélnek” egy adott ember „dohányzástörténetéről”. Sokszor ugyanis a páciensek nem ismerik be, hogy még mindig dohányoznak.
Az információk azért is hasznosak, mert pontosan lehet követni segítségükkel egy ember dohányzástörténetét és annak hatásait az egészségére. Sőt arra is lesz mód, hogy potenciálisan új kezelési lehetőségeket dolgozzanak ki a DNS-metilációs telepek feljavítására.
„Egy cigarettázással összefüggő állapot esetén nagyon hasznos a dohányzás kitűnő biomarkere, lehetővé teszi, hogy sokkal pontosabban rámutassunk a hatásokra” – hangsúlyozta dr. London.
A tanulmányt a Circulation: Cardiovascular Genetics szaklap közölte.
Dr. Norman Edelman ugyanakkor, aki vezető tudományos tanácsadó az Amerikai Tüdő Szövetségnél, elmondta: véleménye szerint a tanulmány amellett, hogy nem képes bizonyítani világos ok-okozati összefüggést a dohányzással kapcsolatos genetikai változások és az egészségügyi problémák között, felvet néhány kellemetlen kérdést is.
„Azoknál, akik a cigarettázás gondjával küzdenek, számos problémát a dohányzáshoz lehet kötni. Rákbetegségeket, csontbetegséget, tüdőbajt, szívbetegséget, emésztési gondokat – ugyanis a cigarettának igen széleskörű hatásai vannak. Nem olyan meglepő hallani az epigenetikus hatásokról sem” – fejtette ki és hozzátette: természetesen a fő üzenet az, hogy a dohányzásnak igen méretes és kiteredt eredménye van a génjeinkre, ezek közül van, ami visszafordítható és olyan is, amelyik nem. Ezt minden dohányosnak szem előtt kell tartania.
Kapcsolódó cikk:
Érzékelésük teszi függővé a dohányosokat?
Hiányzik valami az alkoholfüggők agyából
B.A.
