2021. 10. 25. - 10:00
Koronavírus – Tartós lehet az agyi köd fiatalabb betegeknél is
Megmaradhat az agyi köd azoknál az ifjabb koronavírus-pácienseknél, akik nem kerültek kórházba, de átvészelték a betegséget – hívta fel a figyelmet egy tanulmány.
Agyi ködöt és egyéb, kognitív zavarokat érzékelhetnek a koronavírus-fertőzöttek, akkor is, ha fiatalabbak vagy nem kerültek kórházba a fertőzés miatt.
Erre a New York-i Mount Sinai egészségügyi rendszerben végzett megfigyeléseken alapuló tanulmány mutatott rá a közelmúltban.
Korábbi tanulmányok már felhívták a figyelmet arra, hogy az agyi köd hónapokig fennmaradhat a vírust elkapó embereknél. Egy vizsgálat szerint a fertőzésben elhunytak agya hasonló azokéhoz, akik neurodegeneratív betegségekben, például Alzheimer- és Parkinson-kórban haltak meg. Olvasd el: Nagyobb eséllyel kapják vissza íz- és szagérzékelésüket a fiatalok?
Fiatalabb korosztályban is tartós lehet az agyi köd koronavírus után
A legutóbbi tanulmány - melyet a JAMA Network Open folyóirat közölt - 740 koronavírusos betegről gyűjtött adatokat 2020 áprilisa és 2021 májusa között a Mount Sinai egészségügyi rendszerében.
A kutatók összehasonlították a kognitív zavarok arányát azok körében, akiket ambuláns, sürgősségi osztályon vagy fekvőbeteg kórházi környezetben kezeltek.
„A tanulmány során a kognitív zavarok viszonylag magas gyakoriságával szembesültünk, néhány hónappal azután, hogy a páciensek elkapták a koronavírust – mutattak rá a kutatók. - A végrehajtó működés, a feldolgozási sebesség, a kategorizálás gördülékenysége, a memóriakódolás és a visszahívás terén is károsodások tapasztalhatók, túlnyomóan a kórházi betegek körében.”
Ugyanakkor, azon betegek nagyjából 25 százalékát, akiket nem kezeltek kórházban, szintén kognitív károsodás jellemezte. A szakemberek szerint a járóbeteg-csoportba tartozók 8 százaléka, a sürgősségi osztályra jelentkezőknek 10 százaléka számolt be problémákról a munka-memóriát illetően. A kórházban kezelt csoportnál 15 százalék volt ez a szám. Olvasd el: Az első oltás a mentális egészséget is javíthatja
Hasonlóképpen, a járóbeteg-csoportba tartozók 15 százalékának, a sürgősségi osztályt igénybe vevők 10 százalékának gondjai akadtak az információfeldolgozás sebességével. A kórházba került csoportnál ez a szám 28 százalék.
Nem kis aggodalomra ad okot az sem, hogy a vizsgálat résztvevői 38 és 59 év közöttiek voltak, átlagéletkoruk 49 esztendő.
A tanulmány kapcsán a kutatók megjegyezték: korábbi kutatások rávilágítottak az idősebb felnőtteket érintő kockázatokra, s új megvilágításba helyezték azt is, miként hat a vírus a fiatalabb demográfiai csoportra.
„Jól tudjuk, hogy bizonyos populációk – például az idősebbek - különösen érzékenyek lehetnek a kognitív károsodásra kritikus betegséget követően. A mostani tanulmányban szereplő, viszonylag fiatal csoportban azonban jelentős mennyiségű embernél volt tapasztalható kognitív diszfunkció, néhány hónappal azután, hogy felépültek a koronavírusból” – mutattak rá a szakemberek.
L.A.
