Csuklónk bánja az okostelefonok használatát
Minél többet pötyögünk és böngészünk okos készülékünkön, annál nagyobb az esélye, hogy kialakul nálunk a fájdalmas carpalis alagút szindróma.
Mennyi időt töltünk telefonunk, vagy bármely elektronikai kütyü kezelésével? Egy új, kisméretű tanulmány szerint aki sokat foglalkozik velük – vagyis ujjaival görget, tapogatja a készüléket és pötyög rajta -, könnyen kialakíthatja magának a carpalis alagút szindrómát, melynek jellegzetessége a csukló- és a kéz fájdalma.
A tanulmány összefüggést talált a sok okostelefonozás, valamint kézzel kezelhető elektronikai eszköz használata és a szindróma tüneteinek jelentkezése között.
A kutatók persze nem állíthatják, hogy ezek az eszközök okozták a carpalis alagút szindrómát, s egy kézsebész szerint igen kevés ember használja olyan mértékben a telefonját a való életben, mint a a tanulmányban részt vett okostelefonozók.
Az okostelefonok és elektronika eszközök használata problémát okoz
Peter White, a tanulmány vezetője szerint a tanulmányok arra utalnak, hogy szükséges az elővigyázatosság, amennyiben kézzel kezelhető elektronikai eszközöket alkalmazunk – annak érdekében, hogy a carpalis alagút szindróma esélyét csökkentsük.
White, a Hong Kongi Politechnikai Egyetem egészségügyi technológia- és informatikai tanszékének adjunktusa elmondta: gyakori, hogy a munkahelyi körülmények hatására alakul ki a szindróma. Az ugyanis általában úgy fejlődik ki, hogy ismételt nyomás keletkezik a ponton, melyen a középső ideg halad át a kézen, és csatlakozik a csuklóhoz.
„Az ismétlődő, erőteljes, kényelmetlen kézmozdulatok – ilyen a gépelés is – gyakran vezetnek carpalis alagút szindrómához, s ez munkahelyen igen sűrűn előfordul. Az eredmény fájdalom, amely olykor a karba is kisugárzik. Zsibbadás szintén jelentkezhet, illetve jellemző a markolás képességének meggyengülése” – magyarázta Peter White.
A szakember és kollégái 500 hong kongi egyetemistán tesztelte az intenzív okostelefon- illetve elektronikai eszközhasználatot. Egyik csoportba azok kerültek, akik 5 óránál többet foglalkoztak naponta a készülékükkel, a másikba azok, akik ennél kevesebbet.
Az intenzív használattal élő csoportban több mint az alanyok fele, 54 százaléka számol be izom- és csontrendszeri fájdalmakról vagy kényelmetlenségről, azokkal szemben, akik keveset használták eszközeiket: köztük csak 12 százalék panaszkodott.
Az új tanulmány egy korábbi vizsgálat 48 diákját is górcső alá vette – felük intenzív felhasználó volt, aki átlagosan 9 órát töltött eszköze kezelésével. A másik csoport tagjai csupán kevesebb, mint 3 órát töltöttek ezzel.
A carpalis alagút szindróma az állandó görgetés, pötyögés eredménye
Az alanyok kérdőíveket is kitöltöttek eszközhasználati szokásaikról, valamint arról, tapasztalnak-e fájdalmakat a hátukon, nyakukon, könyöküknél, kezük és csuklójuk táján.
Ultrahangot és fizikai vizsgálatokat is végeztek rajtuk.
Az intenzív felhasználók körében izomfájdalom volt kimutatható, esetükben ez sokkal gyakoribb volt. Lényegesen több kényelmetlenséget és súlyosabb tüneteket érzékeltek kezükön, csuklójukon.
Összeségében kiderült, hogy minél több időt töltött valaki kézzel kezelhető elektronikai eszközével, annál komolyabb problémát észlelhetett kezén, csuklójában, s ez annál hosszantartóbb volt.
Az ok pedig az, hogy a görgetés, érintés, pötyögés következtében a középső ideg megnagyobbodik, lelassul, a kulcsfontosságú ínszalag pedig megduzzad.
A megoldás? A rizikó minimalizálása érdekében eszközhasználatkor a csuklót olyan egyenesen kell tartani, amennyire csak lehet.
Kapcsolódó cikk:
Van segítség a munkából eredő csuklóbajra?
Nem segít a hátfájáson a meditáció?
B.A.
