2019. 11. 13. - 11:00
Belgyógyászat – Hogyan operál a da Vinci robot?
Az ezredforduló környékén alighanem még senki sem hitte volna, hogy robotot vetnek be egy műtéthez: pedig ez már 2001-ben megtörtént a da Vinci robottal, melynek sikere azóta is töretlen az operációk terén.
Közel 20 esztendővel ezelőtt kevesen gondolhatták, hogy robot könnyedén elvégezhet egy igen bonyolult műtétet.
Márpedig 2001-ben egy Daniel Gutierrez nevű páciens gerincéből sikerrel távolítottak el egy narancs nagyságú tumort úgy, hogy sebésze távolról irányította a robotot – amely a szakember minden kéz- és csuklómozdulatát utánozta.
Dr. Vaughn A. Starnes, a USC Robotikus Műtéti Intézet alapítója elmagyarázta: a da Vinci robot az egészen finom és kényes mozdulatokat is el tudja végezni, melyek az embernek nehezebben mennek.
A daVinci robot munka közben
A robot apró, szűk helyeken is biztonsággal mozog. A Da Vinci Műtéti Rendszer képes a sebész csukló-, kéz- és ujjmozdulatait fokozott precizitással véghezvinni, apró műszerekké válva, s ezzel valójában ügyesebben dolgozik az embernél.
2000-ben a Da Vinci Műtéti Rendszer volt az első robotikus rendszer, melyet az FDA (az Amerikai Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal) általános laparoszkópos műtéthez is engedélyezett. Ezt követte a torakoszkópos operáció, valamint a szív-, urológiai és nőgyógyászati eljárások bizonyos formái.
Starnes és kollégái erőfeszítéseket tettek annak feltérképezésére, milyen potenciál van még a robotos műtétekben, beleértve a technológiai alkalmazási lehetőségek felkutatását a tüdőbetegségek és más, gyakori mellkasi problémák kezelése terén.
Napjainkban a da Vinci robot minimálisan invazív műtétek elvégzésére képes számos összetett operáció esetében, beleértve nőgyógyászati, urológiai (köztük a prosztata rák) beavatkozást, a hasi, mellkasi- és szívműtétet.
A robot nagyműtéteket hajt végre a lehető legkisebb bevágásokon keresztül, megszüntetve annak szükségességét, hogy a páciens izomrétegeit is át kelljen vágni. Ezzel jelentős mértékben csökkenti a beteg vérveszteségét, fájdalmait és a lehetséges mellékhatásokat is.
Ezek kétségtelenül félelmetes dolognak tűnhetnek, s a robotműtéteknek is megvannak a kritikáik – hiszen ezekre az eljárásokra általában nem vonatkozik a biztosítás, így meglehetősen drágák. Az Egyesült Államokban egy operáció 15 ezer dollár (azaz több mint 4 és fél millió forint).
Még nem tesztelték ezeket széles körben, s egyelőre nem készültek átfogó, hosszú távú vizsgálatok sem a technológiáról. Gondatlan sebészek kezében ez az eljárás nagyon veszélyes lehet.
A da Vinci robotműtétek azonban mára bebizonyították sikerüket és hatékonyságukat.
S noha a páciens testébe hatolást és a beillesztést a robot végzi, az manapság is a sebész szakember kezében van, hiszen ő felügyeli az egész folyamatot. A sebész most is a mester, a robot pedig az eszköz. S mint ilyen, egy extrém mértékben jelentős és csodálatos dolog.
László Adrienn
