Autizmus - napjainkban is kutatják

Általában két típusát különböztetik meg, egy enyhébbet amit Asperger-szindrómának neveznek, és egy súlyosabbat amit Kanner-szindrómának. Előbbi típusba sorolják azokat az embereket, akik ugyan jól beszélnek, de nem feltétlenül kommunikálnak is, míg az utóbbi típusba azok az emberek tartoznak, akiknél hiány a beszéd, és súlyosabb gondokkal küzdenek. Az Asperger-szindrómások jól kommunikálnak szavakkal írásban, de nehezen értelmezik a kommunikációt kísérő jelenségeket, a testbeszédet, az arckifejezéseket. Jellemző a rendellenességre, hogy a különböző típusok között nincs éles átmenet, mivel az folytonos, valamint az is, hogy az esetek nagy részében más rendellenességekkel is együtt jár, mint például az értelmi fogyatékosság.

Az autizmus egyre gyakoribb a gyermekek körében, de ez annak is köszönhető, hogy napjainkban már hamarabb észlelik a rendellenességet. A főbb tünetek mindegyike általában nem jellemző minden autistára. A jelek egyértelműek, amennyiben az adott személynek feltűnő módon korlátozott az érdeklődési és tevékenységi köre; szeret magányosan, szellemileg egyedül lenni; vagy károsodott a kommunikációs képessége, akkor beszélhetünk autizmusról. Utóbbi tünet érthető általánosságban is, de jellemző a szociális kapcsolatok terén, és a képzelőerőt igénylő tevékenységekben is. Az autisták ragaszkodnak az állandósághoz, szeretik az ismétlődő, egyszerű mozgásokat (előre-hátra hintáztatása a testnek), rendszeresen viszatérő gondolataik vannak, kényszeresen cselekednek olyat, aminek látszólag nincs célja, és érzékelésük is beszűkül, vagy éppen túlérzékeny lesz.

Szerencsére sok lehetőség áll rendelkezésre a fejlődéshez, sok esetben bizonyos memóriafeladatokat fejlesztéssel sokkal jobb eredménnyel képesek elvégezni mint az egészséges emberek. Minden autista különbözik egymástól, ezért minden esetben eltérő terápia összeállítása javasolt. A legtöbb esetben feljelsztik az érzékelésük folyamatát, nyugodt környezetet alakítanak ki számukra a tanuláshoz. Egyesek szerint az autizmus teljesen még nem kezelhető ki, mivel az idegi rendellenesség korán alakul ki. Tudunk olyan esetekről is, mikor a glutein- és tejfehérjementes diéta, valamint a nagynyomású kamrában történő kezelés is jelentősen javította az autisták állapotát.


-TKL-


További hírek: MCOnet Egészség Online