A sárgaláz, és veszélyei

A fertőzés emésztőrendszeri vérzéshez, és májgyulladáshoz vezethet, mely utóbi sárgasághoz vezet. Két típusa ismeretes, az egyik a dzsungel sárgaláz, ezt a fertőzött majmoktól kaphatja meg az ember, szúnyogok közvetítésével. A másik típus a városi sárgaláz, melyet egy másik szűnyogfaj terjeszt, sűrűn lakott városokban.

A sárgaláz vírus mikroszkópos képe

Sok esetben a betegség teljesen tünetmentes, vagy enyhe lefolyású, ritka a nagyon súlyos megbetegedés, viszont ezekben az esetekben halálozás aránya igen magas. Általában 4-5 napig lappang, ezután láz, fejfájás, hasi fájdalom jelentkezik. Az ezután bekövetkező javulás csak átmeneti, hiszen később sokkos állapot áll be, a test több részén is vérzés jelentkezik, a később kialakuló máj illetve vese elégtelenség pedig halálhoz vezet. Előbbi sárgasággal párosul, a betegség innen kapta a nevét.

Aki trópusi helyekre utazik, annak kötelező a védőoltás

A betegség elsősorban trópusi területeken szedi áldozatait, Európában nem fertőz. A betegség ellen létezik védőoltás, mely gyengített vírusokat tartalmaz, a beadástól számított nagyjából tíz napon belül teszi az immunrendszert ellenállóvá. A védőoltás hatékony, mivel minimum tíz éves védelmet nyújt. Az oltás nyomán enyhe tünetek jelentkezhetnek, mint például bepirosodó bőr, vagy duzzanat a szúrás helyén. Az oltás sok esetben nem ajánlott. Várandós anyák, kilenc hónapnál fiatalabb gyermekek, és tojásallergiában szenvedők esetében ha lehet kerülni kell az oltást, de ha mégis fennáll a fertőzés veszélye, akkor beadható az oltás. Akik olyan területekre utaznak, melyek érintettek a fertőzés szempontjából, azoknak kötelező az oltás.

-TKL-

További hírek: MCOnet Egészség Online