A rákról általában

A rákos megbetegedések közül mindnek közös jellemzője a sejtek szabályozatlan szaporulata, azok burjánzása, valamint a képességük, hogy betörjenek a biológiai szövetekbe. A sejtburjánzást olyan DNS-ben található hibák, és genetikai mutációk okozzák, melyek a sejtciklus szabályozásában vállalnak szerepet. Általánosságban elmondható, hogy a daganat kialakulásához több ilyen mutációra, illetve hibára van szükség. Ezek akár öröklődhetnek, kialakulhatnak bizonyos kémiai anyagoktól, de spontán is, így a genetikai és környezeti tényezők együtt járulhatnak hozzá a kóros elváltozások létrejöttéhez. Tünetei a ráknak attól függően alakulnak ki, hogy hol található a daganat, van e áttét, és hogy milyen a karaktere.

A rák típusait két fő csoportra oszthatjuk, jóindulatú, és rosszindulatú daganatos megbetegedésekre. Az alapvető csoportosításon kívül aszerint is elkülöníthetjük a daganatokat, hogy honnan erednek (milyen szövetből), és hogy hol találhatóak. Ezalapján a jóindulatú daganatok közé sorolható az adenóma, mely mirigyes eredetű; a papilloma, ami hámmal borított területeken jelentkezik; a polyp, mely a nyálkahártya szövetszaporulata; valamint a cystadenoma, ami egy üreges szövetszaporulat. A rosszindulatú daganatok között találjuk például a leukémiát, mely a csontvelő őssejtjeiből ered; a kötőszövetből kialakult szarkómát; vagy a magzati sejtekből kialakult teratómát. A rosszindulatú sejteket több tulajdonság is jellemzi, képesek határtalanul osztódni (megnövekedett sebességgel), növekedni; megszállják a környező szöveteket; képesek áttéteket kialakítani távoli szövetekben; valamint saját növekedési faktorral is ellátják magukat. Ezek közül a jellemzők közül nem feltétlenül van mind jelent egy olyan sejtben, mely rosszindulatúvá alakult, de utódsejtjei már képesek azokat kialakítani.

A rák kialakulásában sok tényező játszik szerepet, vannak olyan fajtái a ráknak, melyekhez kifejezetten köthető például egy bizonyos hatóanyag. A mindennapi életünk során sok olyan faktorral kerülünk szembe, ami elősegítheti az elváltozások kialakulását. A sugárzás (főleg az UV), a dohányzás, az alkohol fogyasztása, és az egészségtelen életmód (beleértve a stresszt is) komoly rizikófaktornak tekinthető. Ismerünk egyébiránt vírusok hatására kialakuló ráktípusokat is, ezek az összes rákos megbetegedés 15 százalékát teszik ki. Igazából egyetlen rák eredeti okát sem lehet megállapítani, bár bizonyos molekuláris biológiai eljárások segítségével feltárhatóak a mutációk, és a rendellenességek a tumoron belül. Napjainkban már kijelenthető például, hogy a tumorok felében megtalálható egy úgynevezett p53-as gén, mely egy gyakori mutáció jele.

A betegség megelőzése érdekében kerülnünk kell a karcinogén anyagokat, illetve az ilyen anyagokban szegény életviltel és táplálkozást kell követni. Kialakult már konszenzus például abban, hogy a falánkság jelentősen növeli a rák kialakulásának a kockázatát. A kezelésnek sok módja ismert, ezek természetesen eltérőek a rák típusától függően. A kezelés célja mindíg a rák teljes mértékű eltávolítása a szervezetből, az ép részek károsodása nélkül. Ez sajnos csak sebészeti beavatkozással érhető el néhány esetben, sugárkezeléssel és kemoterápiával nem, mivel ezek az eljárások károsíthatják az elváltozás környezetében lévő szöveteket is.