2021. 08. 24. - 11:40
Miért fontos, hogy a gyermek is végezzen házimunkát?
Ha csemetéink szívesen részt vennének a házimunkában, de nem hagyjuk őket, nagy hibát követünk el. Nemcsak hogy nem könnyítjük meg saját mindennapjainkat, őket sem segítjük ezzel.
Minden család kicsit másként él. A gyermekeket érdemes azonban már kicsi koruktól fogva bevonni a házimunkába. Minél előbb tanulnak meg segíteni, amiben tudnak, annál jobb.
Hibát követünk el, ha nem vesszük ezt igénybe, vagy rájuk húzzuk, hogy „úgysem tudja jól megcsinálni”.
Bizonyított tény ugyanis, hogy azok a gyermekek, akik kicsiként végeztek házimunkát, sikeresebbek felnőttként.
Nem jó ötlet általános iskola felső tagozatban elkezdeni rávenni a gyereket, hogy segítsen otthon, csak hogy kicsit visszafogja magát a kamaszkori kitörések közepette.
Jobb, ha idejekorán részt vehet a gyermek is a házimunkában
Hagyjuk, hadd segítsen a csemete, amiben tud, amikor még egészen kicsi. Lehet az a kávézóasztal letörlése nedves ruhával, de akár szobafestés közben is rájuk bízhatunk valamit, ha szeretnének részt venni ebben a folyamatban.
Ha mást nem, tegyünk úgy, mintha ők festenék le a hátsó udvar fa kerítését, amíg mi befejezzük a szobát. Elég, ha vizet teszünk a vödrükbe, de valódi ecseteket és hengereket használhatnak. Már ettől is nagyon jól fogják érezni magukat. A kerítés persze visszaszárad a normál színére, de az egész „festés” így is szórakoztató lesz a gyerekek számára.
Amennyiben rábízunk egy igazi feladatot a gyermekre – például a padló felmosását, söprését -, de nem teljesen jól csinálja meg és/vagy kimaradnak részek, akkor is érdemes azt mondani: „Nagyon jó munkát végeztél. Van viszont néhány elgurult zabpehely ott a sarokban, amelyek elbújtak előled. Most észrevettük és elkaphatjuk őket!” Fogjuk fel a dolgot viccesen.
Tartsuk észben, hogy a gyermekek, akik végeznek házimunkát, sikeresebbek lesznek felnőttként – sőt, már középiskolásként jobban boldogulhatnak például a kollégiumban, vagy később az albérletben. Mindannyian jól járunk tehát az igyekezettel!
L.A.
