A Harvard Business School AI Institute augusztus végi elemzése szerint nagy különbség lehet a mesterséges intelligencia alkalmi használata és a technológia tudatos munkafolyamatba építése között. A vizsgált startupok közül a formális integrációt alkalmazók jóval nagyobb vélt idő- és munkaerő-megtakarításról számoltak be, bár a kutatás nem bizonyítja, hogy ezt önmagában a technológia okozta.
A Harvard Business School AI Institute friss elemzése egy 199 növekedésorientált, észak-amerikai technológiai startup-alapítót vizsgáló munkatanulmány eredményeit dolgozza fel. A felmérést 176 alapító töltötte ki teljesen, a részt vevő cégek átlagosan 16,44 alkalmazottal működtek és átlagosan 3,68 évesek voltak. A minta ezért elsősorban fiatal, növekedésre törekvő technológiai vállalkozásokról ad képet.
A HBS szerint a megkérdezett alapítók 96 százaléka jelezte, hogy vállalkozásán belül valamilyen módon használnak mesterséges intelligenciát. A válaszadók 44 százaléka formálisan beépített használatról beszélt, ahol a technológia meghatározott folyamatok és rendszerek része volt, 52 százaléknál pedig inkább informális használat történt. A különbség azért fontos, mert a két csoport nagyon eltérően értékelte a technológia üzleti hatását.
A formális integrációt alkalmazó alapítók becslése szerint mesterséges intelligencia nélkül átlagosan 91 százalékkal több dolgozóra lenne szükségük a jelenlegi teljesítmény fenntartásához. Az informális használóknál ugyanez a becslés 24 százalék volt. Ezek önbevalláson és egy hipotetikus kérdésen alapuló értékek, nem ténylegesen végrehajtott létszámkísérlet eredményei, ezért nem szabad őket közvetlen termelékenységi bizonyítékként kezelni.
Olvasd el: A Microsoft, az Amazon és a Google felhőjébe is bekerülhet a kínai Kimi K3
Lehet, hogy a vállalkozások közötti különbséget hamarosan nem a mesterséges intelligenciához való hozzáférés, hanem annak szervezeti beépítése adja?
Hasonló különbség jelent meg a munkaidőről szóló becslésekben is. A formálisan integráló cégek alapítói úgy vélték, hogy a technológia nélkül 82,8 százalékkal több munkaórára lenne szükségük ugyanahhoz a teljesítményhez, míg az informális felhasználóknál 33 százalék volt az átlagos becslés. A formálisan integráló válaszadók 76 százaléka arról is beszámolt, hogy a mesterséges intelligencia segített egy felvétel elhalasztásában vagy elkerülésében, szemben az informális használók 47 százalékával.
A kutatók maguk is erősen hangsúlyozzák az eredmények korlátait. A minta viszonylag kicsi, az adatok önbevalláson alapulnak, a felmérés pedig nem tudja megállapítani, hogy a formális integráció okozta-e a nagyobb vélt megtakarítást. Elképzelhető például, hogy eleve a technológiában jobban bízó, digitálisan fejlettebb vállalkozások építik be mélyebben a mesterséges intelligenciát és emiatt értékelik pozitívabban a hatását.
A kkv-k számára ezért nem maga a 91 százalékos szám a legfontosabb tanulság. Sokkal érdekesebb az a különbség, amely az alkalmi eszközhasználat és a tudatosan áttervezett munkafolyamatok között látható. Ha a technológia ügyfélszolgálati leveleket rendszerez, értekezleteket dolgoz fel, fejlesztési dokumentációt készít vagy konkrét munkafázisokat támogat, az már egészen más üzleti modell, mint amikor a dolgozók időnként külön-külön megnyitnak egy chatbotot.
Olvasd el ezt is: Új Google-képzés tanít alkalmazást építeni programozói tudás nélkül
Források: Harvard Business School AI Institute, Harvard Business School Working Paper
CS.SZ.
