2005. 04. 16. - 19:54
Randi a szobafestés alkalmából
Mikor először felmentem az internetre még nem nagyon tudtam vele mit kezdeni. Megnéztem néhány ismertebb oldalt, de aztán mindig nagyon hamar meguntam.
Amikor viszont ráéreztem a chatelés és a társkereső oldalak ízére már alig lehetett felállítani a gép elől. Sosem volt problémám a férfiakkal, volt egyaránt komoly és alkalmi kapcsolatom is. De amikor rátaláltam a társkereső oldalakra rögtön tudtam, hogy ezt nekem találták ki. Ha akartam lehettem titokzatos, ha akartam mindent elmondtam magamról. Mikor megismertem Ákost, a titokzatos oldalamat vettem elő. Szinte semmit nem árultam el magamról, csak annyit, amennyit feltétlenül szükséges volt tudnia. Hazudni, sohasem hazudtam. Nem tudom mi miatt, de így is nagyon hamar összemelegedtünk és nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttünk.
Nem volt ez szerelem, inkább egy nagyon mély barátság. Egyik beszélgetésünk alkalmából megemlítettem neki, hogy éppen egy festés kellős közepén tartok és már semmi kedvem az egészhez. Ekkor megkérdezte, hogy segítsen-e és elkérte a címemet. Mivel úgy gondoltam, hogy csak hülyéskedik meg is adtam neki a kért adatot. Aztán elbúcsúztunk és újból nekiálltam festeni. Egyszer csak kopogtattak az ajtón. Amikor kinyitottam, nem akartam hinni a szememnek. Egy jóképű férfi állt előttem egy festőhengerrel és egy csokor vörös rózsával a kezében. Rögtön tudtam, hogy ő Ákos. Beengedtem, ő pedig cserébe segített nekem kifesteni a szobát. A festés alatt nagyon jól összemelegedtünk, olyannyira, hogy egy hét múlva hozzám költözött. Azóta is boldog párkapcsolatban élünk.
Hírlevél feliratkozás
